Köszönet

Köszönöm a könyvtárnak adományozott könyveket id. Szekeres Istvánnénak!

Nemzeti Könyvtár legújabb kötetei

Értesítjük Olvasóinkat, hogy megérkeztek könyvtárunkba a Nemzeti Könyvtár legújabb kötetei:

„A Nemzeti könyvtár a magyar írott kultúra legjavát gyûjti egységes sorozatba. A válogatás elsõ szempontja az olvasmányosság, a második a sokszínûség, a harmadik pedig nemzeti önbecsülésünk erõsítése. Mindezt a tartalomhoz illõ nemes kivitelben, a nagy XVIII. századi erdélyi nyomdász, Misztótfalusi kis Miklós antikva betûibõl szedve, a világhírû Munken gyár Premium Cream papírján.

A Nemzeti könyvtár olyan családi olvasmánytárt kínál, amelynek köteteit olvasni öröm, amelynek útirajzai nyomán képzeletben bejárhatjuk Magyarországot, amelybõl megfõzhetjük legjobb ételeinket, e könyvek meséit felolvashatjuk gyermekeinknek, a rendkívüli személyiségeket figyelemmel kísérve kalandozhatunk a magyar múltban, átélhetjük történelmünk katartikus pillanatait, és újra gyönyörködhetünk a vitathatatlan magyar irodalmi remekmûvek szépségében és erejében.”

Forrás: http://www.nemzetikonyvtar.hu/

"Egyetlen batyunk botunk fegyverünk az anyanyelv"

Banglades javaslatára az ENSZ 1999-ben február 21-ét NEMZETKÖZI ANYANYELVI NAPpá nyilvánította. 2000-ben ünnepelték elõször. 1952-ben Bangladesben az urdut nyilvánították az egyetlen hivatalos nyelvvé, noha a bangladesiek anyanyelve a bengáli. Február 21-én Dakkában a diákok fellázadtak az intézkedés ellen. Ekkor a rendõrség és a tüntetõk összetûzésbe keveredtek, öt diák meghalt. A bangladesiek akkor az anyanyelv napjává nyilvánították a napot.
Neumann-ház – Irodalmi Szerkesztõség

(Forrás: http://jelesnapok.oszk.hu)

„Egyetlen batyunk botunk fegyverünk az anyanyelv”

Kányádi Sándor költõvel beszélgettünk az anyanyelv nemzetközi napja alkalmából.

Február 21-én ünnepeljük az anyanyelv nemzetközi napját. Kányádi Sándornak, a költõnek mit jelent az anyanyelv?

– Nekünk egyetlen hazánk van: ez a magyar nyelv. Mi ebbe a nyelvbe csomagolva jöttünk több évezreden át, és érkeztünk meg ide. Elkezdtük fölvenni a hitet, hogy beilleszkedjünk ide Európába. De úgy, hogy már-már a nyelvünk is ráment. És akkor egy vagy több szerzetes – például Pannonhalmán – körmére égõ gyertyával (innen ez a szép kifejezésünk) nekiállt lefordítani egy temetkezési beszédet, mert különösen temetkezés alkalmával sajdult bele ezekbe a fiatal papokba, barátokba az, hogy az Úristennek se lehet tetszõ, hogy olyan nyelven ajánljuk a magyar halott lelkét az Egek Urának, amit a végtisztességtevõk nem értenek. Ezért fordították le ezt a beszédet.

Ezt annak idején így írtam, Lõrincze Lajos emlékére: „porában is áldott kiért / és ezerszer áldott ki által / akár a szív fölött a vért / szembefeszült a másvilággal // meg akkor váltódott e nép / és küldetését akkor kapta / mikor a röggel az igék / magyarul hulltak a halottra // hazánkká akkor lett örökre / ez a sokszor ege-se-földje / töredékes nyelvünk-honunk // s a jövendõbe glóriával / léptünk a nyitott síron átal / mondván por és hamu vagyunk”.

A cikk folytatása >>

Ajánlott oldalak:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Kazinczy_Ferenc

Édes anyanyelvünk folyóirat

Micimackó csoport ismét a könyvtárban járt

A Micimackó csoport 2014. január 29-én ismét könyvtári foglalkozáson vett részt.

A vizes élõhelyek állatvilágával ismerkedhettek meg a gyerekek. Folyók, tavak állatait, növényeit nézhették meg  és a  tenger mélyének élõvilágát láthatták  a  vetítésen.  Közben beszélgettünk a látottakról és aztán könyveket nézegettünk. Végül mindenki kapott egy   halas,  vízimadaras  színezõt.

Szeretettel várom legközelebb is a gyerekeket és az óvónéniket: Gizi nénit és Andi nénit és Marcsit, a dadus nénit a könyvtárban!

A Himnusz születésnapja

JANUÁR 22. - A MAGYAR KULTÚRA NAPJA - A HIMNUSZ SZÜLETÉSNAPJA

„Kultúrát nem lehet örökölni. Az elõdök kultúrája egykettõre elpárolog,
ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának.” (Kodály Zoltán)

A kézirat szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnusz megírását.

Erre az eseményre emlékezve 1989 óta január 22-én ünnepeljük A MAGYAR KULTÚRA NAPJÁT. Ezen napon tüntetik ki a pedagógusokat is 1993 óta.

Neumann-ház – Irodalmi Szerkesztõség

Forrás: http://jelesnapok.oszk.hu

Kányádi Sándor: Csendes pohárköszöntõ újév reggelén

Nem kívánok senkinek se
különösebben nagy dolgot.
Mindenki, amennyire tud,
legyen boldog.
Érje el, ki mit szeretne,
s ha elérte, többre vágyjon,
s megint többre. Tiszta szívbõl
ezt kívánom.
Szaporodjon ez az ország
Emberségbe’, hitbe’, kedvbe’,
s ki honnan jött, soha soha
ne feledje.
Mert míg tudod, ki vagy, mért vagy,
vissza nem fognak a kátyúk…
A többit majd apródonként
megcsináljuk.
Végül pedig azt kívánom,
legyen béke. –
Gyönyörködjünk még sokáig
a lehulló hópihékbe’!

Márai Sándor: Füveskönyv - Az ünnepekrõl

"Ha az ünnep elérkezik életedben, akkor ünnepelj egészen. Ölts fekete ruhát. Keféld meg hajad vizes kefével. Tisztálkodjál belülrõl és kívülrõl. Felejts el mindent, ami a köznapok szertartása és feladata. Az ünnepet nemcsak a naptárban írják piros betûkkel. Nézd a régieket, milyen áhítatosan, milyen feltétlenül, milyen körülményesen, mennyi vad örömmel ünnepeltek! Az ünnep a különbözés.
Az ünnep a mély és varázsos rendhagyás. Az ünnep legyen ünnepies. Legyen benne tánc, virág, fiatal nõk, válogatott étkek, vérpezsdítõ és feledkezést nyújtó italok.
S mindenekfölött legyen benne valami a régi rendtartásból, a hetedik napból, a megszakításból, a teljes kikapcsolásból, legyen benne áhítat és föltétlenség. 

Az ünnep az élet rangja, felsõbb értelme. Készülj föl reá, testben és lélekben. 

S nemcsak a naptárnak van piros betûs napja. Az élet elhoz másféle, láthatatlan ünnepeket is. Ilyenkor felejts el mindent, figyelj az ünnepre."

A könyvtár zárva

Értesítjük Olvasóinkat, hogy a könyvtár 2013. december 19-tõl 2014. január 5-ig ZÁRVA.

A könyvtár zárva

Értesítjük Olvasóinkat, hogy a könyvtár december 7-én, szombaton zárva lesz.

175 éve született Mathiász János világhírû magyar szõlész-borász

Mathiász János (Ádámfölde, 1838. február 22 - Kecskemét, 1921. december 3.)

Nemesítése
Mintegy 3700 szõlõfajtát nemesített, amelybõl 50-60-at ma is termesztenek.

Mathiász-féle szõlõültetvény ma is van számos európai országon kívül Kaliforniában, a Krímben, Izraelben, Dél-Koreában és Dél-Afrikában is.  A fajták további világszerte elterjedt fajták szülõi lettek.

Saját fajtái közül 12 terjedt el jelentõsen: 

Cegléd szépe
Erzsébet királyné emléke
Ezeréves Magyarország emléke
Kecskemét virága
Mathiász Jánosné muskotály
Szõlõskertek királynõje
Szauter Gusztávné muskotály.

A világban legismertebb a szõlõskertek királynõje és a csabagyöngye, ez utóbbit õ nemesítette, de Stark Adolf nevelte fel.

1890-tõl Kecskeméten jelentõs nagybirtokot vásárolt, és a két mûködési területe között ingázott. Elévülhetetlen érdemeket szerzett a Tokaj-Hegyalját 1885-90 között kétszer is szinte teljesen elpusztító filoxéra-járvány után a borászat megmentésében, (csak a szõlõskei ültetvény maradt meg). Kecskeméti birtokáról vagonszám szállította Tokajra az egészséges szõlõvesszõket. Ez tette lehetõvé, hogy Tokaj-Hegyalja borászata ismét feléledjen.
 

Emlékezete
 

Emlékét Kecskeméten múzeum, Kecskemét-Katonatelepen általános iskola, a róla elnevezett borrend és a szintén róla elnevezett díj  õrzik. Kecskeméten a hegyközséget is róla nevezték el. Debrecen-Pallagon utca viseli a nevét. Balatonbogláron középiskola viseli a nevét. 
(Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Mathi%C3%A1sz_J%C3%A1nos)

A Mathiász János Díj  Kecskemét város által adományozott elismerés. A díj évente két személy vagy munkacsoport részére adományozható:
 

„szõlõ- és gyümölcsnemesítõi, valamint honosítói tevékenység körében kiemelkedõ gyakorlati és elméleti munkát végzõk elismerésére,
a mezõgazdaság jelentõs fejlõdését szolgáló tudományos, kutatási és mûszaki fejlesztési tevékenységek elismerésére,
a mezõgazdaság és élelmiszeripar területein alkalmazott – példaértékû – új eljárásokat, korszerû módszereket megvalósító termelõknek, illetõleg az elterjesztésben sikereket elérõ személyek elismerésére.” 

(Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Mathi%C3%A1sz_J%C3%A1nos-d%C3%ADj)

Ajánlott oldal:
A szõlõnemesítés története   http://mek.niif.hu/02100/02185/html/1115.html