Pest megyei községek, városok szépségeit, értékeit bemutató könyv jelent meg, melyben Táborfalva is helyet kapott.

 
"Táborfalva
 
Táborfalva nagyközség fiatal település Pest megyében, az 50-es fõút és az M5-ös autópálya között helyezkedik el, könnyen megközelíthetõ Budapest és Kecskemét irányából is.

1949-ben a három településrész (Örkénytábor, Telep és a vasútállomás környékének) összevonásával megalakult az önálló Táborfalva, elnevezésében is megjelenik kötõdése a honvédséghez. 1875-ben a szomszédos Örkényben élõ birtokos, Várady Gáborné Csurgay Franciska katonai célokra eladta a mai Táborfalva nyugati részén fekvõ rossz minõségû földjeit. E területen alakult meg 1886-ban a katonai településként létezõ Örkénytábor      (1886: Baracken Lager; 1907: Lõtértábor; 1926: Örkénytábor). Ez a terület a késõbbiekben jelentõsen megnõtt, ma ez Európa egyik legnagyobb síkvidéki lõtere. Ettõl kezdve a település élete a honvédséghez kapcsolódott. A rendszerváltásig a település legnagyobb munkaadója a honvédség lett.

A község és a katonaság közös történelmére és a beköltözõ szõlõtelepítést vállaló emberekre, a kertészeti és növénytermesztési hagyományokra utal Táborfalva címere.

1970-tõl 1989-ig a szomszédos Örkénnyel társközségként létezett Táborfalva, majd 1990. január 1-jén indult el ismét az önállósodás folyamata, és 1990 õszén megalakult a helyi önkormányzat. Ezt követõen látványos fejlõdés kezdõdött, kiépült az infrastruktúra (gázvezeték, szennyvízhálózat, telefon, kábeltévé, szélessávú internet), iskolabõvítés, óvodafelújítás, új orvosi rendelõ, gyógyszertár, szilárd burkolatú utak jelzik az eredményeket. Az önkormányzat kialakított egy 30 hektáros ipari területet, melyet ellátott minden infrastruktúrával (körforgalmi csomópont, nagy teherbírású bekötõ út, kiépített víz-, gáz-, telefon- és csatornahálózat), hogy vonzóvá tegye a befektetõk számára.

Rendezett, fejlõdõ település Táborfalva, amely több helyi értékkel is rendelkezik, nagy részük bekerült a Pest Megyei Értéktárba is: az Örkénytábori Magyar Királyi Honvéd Lovagló és Hajtótanárképzõ Intézet, a Birinyi Gyûjtemény, a Gyökereink Emlékudvar, a Platthy József Bajtársi Egyesület, a Táborfalvi Lõ- és Gyakorlótér természeti értékei. A Táborfalvi Települési Értéktár megbecsült, elismert helyi értékei Matyófalvi Gábor szobrászmûvész alkotása, az I. és II. világháború és az önkényuralom áldozatainak emlékére készített Háborús emlékmû, valamint Platthy József, díjugrató olimpiai bronzérmes életmûve.

Platthy József, díjugrató olimpiai bronzérmes életmûve bekerült a Táborfalvi Települési Értéktárba >>

A település lakóit szolgáló intézmények: a Napraforgó Óvoda, a Csurgay Franciska Általános Iskola, a Család- és Gyermekjóléti Szolgálat, az anya- és csecsemõgondozó, a bölcsõde, a háziorvosi rendelõ, a fogászati rendelõ, az Amarillisz Gyógyszertár, a polgármesteri hivatal, a Jókai Mór Közösségi Színtér, a Helyõrségi Mûvelõdési Otthon és a Nagyközségi és Iskolai Könyvtár.

1993. február hónapban jelent meg elõször Táborfalva Nagyközség Önkormányzatának lapja, a Táborfalvi Mozaik, amely 2020. januártól ingyenes, valamennyi lakóingatlan számára kézbesítik, a táborfalvi Nagyközségi és Iskolai Könyvtár honlapján a szélesebb olvasóközönség számára is elérhetõ.

MOZAIK egykor >>

MOZAIK ma >>

Látnivalók:
Táborfalvi Magyarok Nagyasszonya Római Katolikus Templom (2006); Református Imaház (1997); Helyõrségi Mûvelõdési Otthon; Jókai Mór Közösségi Színtér; Horgásztó; Betyár-dombi Tanösvény.

Elérhetõség:
Táborfalva Nagyközség Önkormányzat Polgármesteri Hivatala
2381 Táborfalva, Köztársaság tér 1.; tel.: +36 29 382-028;
honlap: http://www.taborfalva.hu
Teljes népesség: 3216 fõ (2018. jan.1.) >>

Szöveg: Borsi Mária
(2021)"