| Értékeink: Ladánybenei Árpád-kori templomrom |
Lakóhelyünkön vagy a közelében több olyan kulturális, történelmi, vallási emlék talélhtó, amelyeket érdemes számon tartani és egy rövidebb kiránduláson felkeresni. E sorozatunkban ezeket a helyeket keressük fel és mutatjuk be. A jelenlegi írásban a ladánybenei Árpád-kori templomromról lesz szó, amit akár kerékpárral vagy gyalogosan is meglátogathatunk.
A mai Ladánybenétõl bõ 1 km-re található Bene pusztán, 1834-ben emberi- és lócsontokat, kard- és nyilhegyeket, lószerszámokat, ezüsttel és arannyal befuttatott ruhadíszeket, ezüstpénzeket találtak a környéken legeltetõ pásztorok. A talált tárgyak egy részét megtartották, a többit beszolgáltatták Pest vármegye akkori fõjegyzõjének, Szentkirályi Móricznak.
Az 1930-ban történt ásatás során két templomot tártak fel, 7,5 x 4 méter méretût, illetve a késõbb ráépített 13,2 x 8 méteres külsõ méretekkel rendelkezõt. A kisebbet valószínûleg a 12. században, míg a nagyobbat a tatárjárás utáni évtizedekben - védelmi célokból - építették. A nagyobb templom északi falánál lévõ, négyszögletes építmény valószínûleg sekrestye volt. A falakat téglából és kövekbõl építették. Több kõfaragvány is elõkerült, illetve a megtalált kváderköveken figurális falfestés-maradványok láthatók.
A templomromot nem régen fedezték fel - újra, 1980-ban, Ladánybenétõl alig több, mint 1 km-re, egy földmunka során, kõfalak maradványaira bukkantak. A feltáráskor egy félkör alakú szentélyzáródású Árpád-kori templom alapfalai kerltek elõ. Az 1982 - 1992. közötti régészeti kutatás során kibontották az egykori templom alapfalait, meghatározták a templom(ok) építési periódusait, valamint feltártak a templomdombon és környékén 541 sírt. A régészeti vizsgálatok alapján megállapították, hogy a sírok többsége a 14 - 17. század közötti idõbõl származik. A sírokból gazdag leletanyag került elõ: ruhadíszek, ékszerek, viseleti tárgyak. Az ásatás során elõkerült leleteket a kecskeméti Katona József Múzeum régészeti gyûjteményében tárolják.
Ladánybenei templomrom emlékhely
A 13 méter hosszú és 8 méter széles templom alapjai fél méteresek, ami összedöngölt agyag és kõ. Erre építették rá közel másfél méter széles, habarccsal összefogott kõbõl álló alapfalakat. Sajnos, ekkor a - legalább egy évszázaddal korábbi - kisebb templomnak már a nyomait sem találták meg.
Bene vitéz koponyája és tudományos alapú arcrekonstrukciója
A középkorban Bene és Beneszállás települések voltak a közelben, amik a felszíni nyomokból következtetve a templomtól dél-keleti irányban látható dombháton voltak. Több, értékes leletet találtak a templom környékén, illetve a közelben: benepusztai aranyozott ezüst szíjvég a 9-10. századból, 13. századi Limoges kereszt, 9-10. századi ruhadísz. Az idõs Bene vitéz még 922. körül részt vehetett egy itáliai hadjáratban. A 10.század 20-as éveiben hunyhatott el - pogány módra, lovával, lószerszámokkal és fegyvereivel együtt temették el.
A híres benei szíjvég két oldala (Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest)
Bene puszta Táborfalvához közel esõ, rendkívüli nyugalmat árasztó, dimbes-dombos terület, ahol az Árpád-kori templom maradványai vannak. Sajnos, ma már csak egy földhalom emlékeztet az egykori templom helyére, illetve egy fa emlékoszlop, amin a 16. századból származó, Szent István királyhoz énekelt himnusz részlete olvasható:
"Tekints István király szomorú hazádra,
Források, képek, információk: Sulinet.hu: Fényképes történelem Bene vitéz – a honfoglaló magyar lelet
[stx] |
· Posted by Admin
on 2022. May 30. 16:12
1504 Reads ·
|
2026. July 21. Tuesday, 03:50:57
Nagyközségi és Iskolai Könyvtár
Online katakógus
1993. február - 2023. október, kereshetõ tartalommal
Települési Értéktár
Navigation
Latest Articles
· Sallay Sándorra, Sa...
· Klebelsberg Kunó Em...
· Amikor egy álom val...
· Ismerjék meg könyv...
· "Én szépnek tartom...
· Klebelsberg Kunó Em...
· Amikor egy álom val...
· Ismerjék meg könyv...
· "Én szépnek tartom...












