Nagyközségi és Iskolai Könyvtár

Nagyközségi és Iskolai Könyvtár


Nagyközségi és Iskolai Könyvtár

Online katakógus

Online katalógus

1993. február - 2023. október, kereshetõ tartalommal


Táborfalvi MOZAIK 1993. február - 2023. október, kereshetõ tartalommal

Települési Értéktár

Navigation

Latest Articles

Nyitva tartás

Nyitva tartás

Elérhetõség

2381 Táborfalva, Iskola u.7.
Tel: 29/382-952
Könyvtáros: Zalavári Gábor
E-mail: [email protected]

Users Online

· Guests Online: 1

· Members Online: 0

· Total Members: 5
· Newest Member: martinekk

MyStat

Könyvtár a Facebook-on


Könyvtár a Facebook-on anno 2015 - 2023.


Andrej Fatyejev - Világostól - Krímig

 

   Andrej Mihajlovics Fatyejev 1914-ben egy kis orosz faluban -Szemjonovkában - született, nincstelen nemesi családban.  Mindössze 52 éves volt, amikor meghalt. Élete nagy részét a hadseregben szolgálta – utolsó éveiben hivatalnok. Tehetséges volt, érdekelte a költészet, a zene, irodalmi körökben forgott: Russzkaja beszeda és a Szovremennyik folyóirat körül. Laza szálak fûzték Dosztojevszkijhez, Csernisevszkijhez, Nyekraszovhoz. Fatyejevrõl, az életérõl, a munkásságáról nagyon keveset tudunk. Ha valamelyik lexikonban megleljük a nevét, ott is szûkszavú leírások találhatók róla.

 

  Fatyejev katonatiszt volt. 1849-ben abban a cári hadseregben szolgált, amelyik segített Bécsnek leverni a magyar szabadságharcot. Csapatával végigvonult az országon - Felvidéktõl egészen Erdélyig-, szemtanúja volt a világosi fegyverletételnek. Figyelte a szabadság ízét megtapasztaló embereket, látta, hogy mit vált ki az itt élõkbõl a fájdalmas veszteség. Rokonszenvet érzett a magyarokkal, míg az osztrákok viselkedését ellenszenvvel figyelte. Fatyejev csodálattal nézte a Kárpát-medencei tájat – az író egyik hõse, az obsitos katona, aki a magyarországi hadjáratokban is részt vett, valóságos paradicsomnak látta a magyar tájat...

 

  1886-ban az Egyetértés címû lapban kezdték közölni Fatyejev írását, „Egy muszka katona elbeszélése az 1949-iki magyarországi hadjáratáról” címmel, melyet Zsatkovics Kálmán görögkatolikus pap fordított. Második írása volt. Az elsõ szintén magyar témában íródott: „Görgey fegyverletétele” címmel jelent meg. Ezek után még kilenc mûve jelent meg.

 

  Fatyejev valamennyi regényére, novellájára jellemzõ a az életszerû elbeszélés, a fennkölt szemlélet, a plasztikus természetleírás. Nevét érdemes megjegyezni, mert minden Magyarországról szóló írásán végigvonul egy olyan szeretet, megértés a magyar nép iránt, csodálattal ír az emberekrõl, a tájról, az adott történelmi kor közszereplõirõl. Mindezt úgy, hogy képes volt felülemelkedni a politikán, a politikai érdekeken (ne felejtsük el, hogy magyar szabadságharc leverõjeként érkezett ide).

 

[stx]

 

Noran Libro Kiadó 2011.