Lakóhelyünk közelében, több olyan - esetenként többszáz éves - kultúrális, történelmi, vallási emlék található, amelyek létezésérõl nem biztos, hogy hallott mindenki.

Az "Értékeink" sorozatban felkeressük azokat a helyeket, romokat, épületeket, épületmaradványokat, történelmi emlékhelyeket, amelyk egy-egy fél- vagy egynapos kirándulás alkalmával meglátogathatók.

Táborfalvától nagyjából egyórás autóútra van Tököl, a Csepel-sziget egyik legrégibb települése. A kisvárost - az egyik legenda szerint - Árpád fejedelem lovászáról nevezték el, másik szerint a "tökély" szóból ered a "Tököl" elnevezés. Utóbbi inkább valószínû, ugyanis, Árpád vezér lovászát Csepelnek hívták...

Természeti adottságai miatt már a bronzkorban is lakott hely volt - erre számos bizonyíték van: földbe vájt kunyhók, tûzhelynyomok, kõpengék, õrlõkövek maradványai. Az elsõ említése V. István uralkodásának idejébõl származik - napra pontosan 1271. november 26-ból. Aztán 1280-ból való IV. László idejébõl, amikor a király parancsára a Nyulak-szigeti apácáknak adják a területet. A következõ - ránk maradt - iratok 1319-bõl, illetve 1324-bõl vannak, amikben a falu adómentességét biztosítják.

A 15. századra már jelentõs számban élnek kézmûvesek a településen - erre utalnak a korai, foglalkozásokra utaló családnevek: Ács, Molnár, Kovács. Ekkorra ismét királyi birtok. A következõ évszázadból származó iratok szerint Tököl már mezõváros.

A török uralom idején nem keröli el a környékbeli települések sorsát, lakóit legyilkolják, illetve elmenekülnek - egy idõre lakatlanná válik. A török kiûzése után Savoyai Jenõ herceg lett a település és környékének új birtokosa. Katolikus német telepeseket hívott az újbóli benépesítéshez, illetve visszaköltöztek az egykori katolikus rácok.

Mária Terézia idejében már 109 jobbágyról és 33 zsellérrõl tanúskodnak az akkori összeírások.

A 19. század elején betelepült bolgár kertészek hatására jelentõs lett a zöldségtermesztés. 1892-ben Tökölig megépült a Budapest Közvágóhídról induló HÉV, ezzel közvetlen összeköttetésbe került a fõvárossal.

Árpád-kori templom, a tököli Szent Anna-kápolna napjainkban

Tököl határában áll a 13. században épített koragótikus eredetû Szent Anna tiszteletére emelt kápolna. Egykoron itt volt Méregyháza település, s körülötte Bagamér Cséptelek, stb. falvak.

A téglalap alaprajzú, kõtégla épület, egyhajós kialakítású, amihez - szokatlan módon - csúcsban végzõdõ szentély kapcsolódik. Az eredetileg gótikus kápolnát késõbb többször átépítették, erre utal több elfalazott barokk ablak nyoma is.

A második világháborúban - 1944-ben - rommá lõtték. A romokban álló kápolnát az 1980-as években kezdték felújítani, míg 1985-re teljesen elkészültek a renoválási munkálatokkal.

Ma, az odalátogatók egy nagyon szépen rendben tartott szakrális helyet nézhetnek meg, aminek alapjai már közel 800 évesek.

[stx]