Nagyon sok életrajzi könyv jelent már meg az egyik legismertebb - és talán leghíresebb - költõnkrõl, Petõfi Sándorról.

A mindössze 26 évet élt költõóriás verseit számtalan nyelvre fordították le, 1846 - 1860 között 700 költeménye (a kb. 850-bõl) mintegy 50 nyelven, kb. 20 000 fordításban jelent meg. (Legtöbbet fordított verse a Reszket a bokor).
Kína középiskoláiban ma is kötelezõ tananyag a Szabadság, szerelem! címû verse, illetve számos versfordítása is napvilágot látott az utóbbi több mint száz év során.

1823. – Petõfi Sándor születésének éve. Január 1-én születik a pestmegyei Kiskõrös községben. (Születésekor atyja 32 éves, anyja néhány évvel fiatalabb. Az apa, olvassuk Ferenczi Zoltán könyvében «mindig magyarosan, kurta zsinóros dolmányban járt. Általában is magyarságára sokat tartott s nem szerette, ha tót eredetét emlegették. Egyszer össze is verekedett ezért. Magyarul egészen jól, alföldiesen beszélt.» Fia tõle örökölte dacosságát, indulatosságát, vándorló ösztönét. Felesége mindenben ellentéte volt: kedveskedõ beszédû, lágyszívû, engedelmes asszony. A költõ külsejében anyjához, jellemében atyjához hasonlított. Édesatyja többször emlegette, hogy õk voltaképen nemes emberek, ez azonban puszta családi mesélgetés volt.)
(Forrás: Arcanum: Magyar irodalomtörténet | Kézikönyvtár)

Sokadik életrajzi könyv jelent meg a költõ életérõl, de ez az elsõ, amiben az írónõ Petõfit nem dicsõíteni szeretné, egyáltalán nem szándéka piedesztálra emelni, hanem a natúr valóságában kívánja megjeleníteni a mindössze 26 évet megélt Petõfi Sándor mindennapjait. A könyvben végigkövethetjük a költõt, születésétõl, az utolsó karddöfését okozó haláláig - illetve inkább rejtélyes eltûnéséig. A mai napig nem tisztázott, hogy az erdélyországi Fehéregyháza és Héjjasfalva között, Ispánkút határában eltûnt Petõfit két kozák katona szúrta le lándzsával vagy az orosz sereg elfogta és hadifogolyként elhurcolta Szibériába.

"A két katona egyszerre sújtott le rá, és a kardpengék csengve csaptak össze a feje fölött. Kétszeres halált hal, ha ezek eltalálják, de a két szablya összeakadt, így csak az egyik érte el, amelyik megsiklott a másikon, és a lapjával akkora ütést mért a fejére, hogy eszméletét vesztve zuhant a földre. A másik a dzsidájához kapott, és belevágta az eszméletlen ellenfél mellkasába. Olyan erõvel szúrt, hogy lemetszette Sándor egyik ujját, és a sárga táska ott maradt feltûzve a fegyverére, amikor visszahúzta. Ezen mindkét katona nevetett, aztán megnézték a "zsákmányt, személyes holmik mellett papírlapokat találtak, némelyiket a csatatérrõl készített szénrajzokkal, másokat számukra ismeretlen latin betûkkel teleírva, vagy csak pár mondatnyi firkával. Ez kém, vagy valami hírnök lehetett, nincs egyenruhában!, mondta az egyikük. Biztosan értékesebb, mint amaz, intett vissza a szõke ordonánc felé a fejével. Kár, hogy levágtad! Én ugyan nem!, nevetett rá a másik farkasvigyorral. Leszúrtam!"

Tények és fantázia. Hiteles korrajz és olvasmányos történelmi események. Szerelem, menekülés a megszokásból, bûn és bûnhõdés, mennybemenetel és pokolraszállás Nagykõröstõl a Segesvár melletti harcmezõig, hatszáz oldalon át a Zsoldos Péter-díjas, Galaktika közönségdíjas írónõ új regényében.

Fedina Lídia, 2021.

Erdélyi Szalon Kiadó, 2021.

[stx]