2023-ban az „Ország Közepe Kistérség Ifjúságáért” kitüntetésben részesült Szabó Mária, a táborfalvi Csurgay Franciska Általános Iskola nyugállományba vonult címzetes igazgatója. A kitüntetést a pedagógiai pályán elért kimagasló szakmai eredmények elismerése céljából alapította az Ország Közepe Többcélú Kistérségi Társulás, amely a dabasi kistérség tíz települése nevében adományozza a díjat azoknak, akik munkásságukkal a kistérség felnövekvõ nemzedékét szolgálták. A kitüntetést Kõszegi Zoltán, Dabas Város polgármestere, a Kistérségi Társulás elnöke adta át a dabasi pedagógusnapi ünnepségen. 

A Mozaik Szerkesztõbizottsága nevében gratulálok ehhez a szakmai elismeréshez! Hogy érintett, mikor megtudtad, hogy Te részesülsz ebben a szakmai kitüntetésben? 

Szegeden, egy bevásárlás idején megcsörrent a telefonom és Kõszegi Zoltán, a Kistérségi Társulás elnökének megbízásából egy úr tájékoztatott arról, hogy a nevezett díjat nekem ítélte a Társulási Tanács, melyhez gratulált. Nem akartam hinni a fülemnek, visszakérdeztem, hogy valóban engem keres? Nem tévedés? Megerõsített abban, hogy pontosan tudja, hogy rólam van szó. A meglepetés örömmé változott, de értetlenül álltam, hogy érhetett engem éppen most ez a megtiszteltetés? 

Lassan három éve már, hogy leköszöntél az igazgatói posztról a Csurgay Franciska Általános Iskolában, de nemcsak nyugállományba vonultál, hanem el is költöztél Táborfalváról. Hogy alakult az életed? 

Közel két éve lakom Dabason, ekkorra épült fel a ház, sok feladatom lett hirtelen. Kialakítottam a ház körül a kertet, berendezkedtem. De néhány nappal a beköltözésem után már munkába is álltam, kezdõdött a tanév az új munkahelyemen. Ahogy évekkel ezelõtt elterveztem, új lakóhelyemen vállaltam munkát, a pedagógiai szakszolgálatnál képességvizsgáló gyógypedagógusként dolgozom. Terven felül jött egy kérés a tatárszentgyörgyi általános iskola részérõl, hogy gyógypedagógust és magyar nyelv és irodalom szakos tanárt keresnek és rám gondoltak. Igent mondtam, azóta is az iskola pedagógusa vagyok. 

Szakmai életutad is folytatódik ezek szerint. Mi az a többlet, amit a nyugdíjas évek hoztak? Több szabadidõ? Más elfoglaltságok? 

Szabadidõm nem lett több. Másféle elfoglaltságaim lettek. Változatlanul sokat dolgozom, de nagy könnyebbség a számomra, hogy a vezetõi terhek lekerültek a vállamról. Tanítok, vizsgálok, szakvéleményt írok, nem kell megfelelnem százfelé. Amúgy ez lehetetlen is. Alapvetõ változás, hogy közelebb vagyok a családhoz. Három unokaöcsém és egy unokahúgom van, kicsikék, ovisok, kisiskolások. Nagyon szeretek velük lenni, szükség van a bébiszitterségemre. Így a nyári programom egy része is megvan. Alkalmanként nagy sétákat teszünk a városban a sógornõmmel. 

Kapcsolatban maradtál Táborfalvával? 

Nem nagyon. Az elején még sûrûbb volt egy-egy telefon vagy találkozás, mára csak néhány emberrel maradtam kapcsolatban. De azt szeretném elmondani, ha Dabason ismerõsökkel találkozom valahol, azok biztos, hogy táborfalviak. És ezek nagyon jó találkozások! Mindig szívesen jövök Táborfalvára. 

Milyen terveid vannak? 

Még néhány apróságot szeretnék a házon alakítani, szépíteni. Szeretnék utazni, kikapcsolódni, pihenni. Terveim között szerepel, hogy elolvasom a régen félretett regényeket. A közeljövõben, az új tanévben is folytatom a pedagógiai munkát. 

1980 óta, 40 éven át tanítottál a táborfalvi általános iskolában, három évig igazgatóhelyettes, majd tizenhét évig iskolaigazgató voltál. Közéleti emberként is megismerhettünk, hiszen önkormányzati képviselõként, illetve a szociális bizottság tagjaként is dolgoztál sok éven át. Több szakmai kitüntetésben részesültél, Mûvelõdési Minisztérium miniszteri dicséret (1990), KLIK oklevél vezetõi munkavégzésért (2014), „Táborfalváért végzett munkáért” plakett az önkormányzattól (2014), EMMI Pedagógus Szolgálati Emlékérem (2020), „Az év pedagógusa” elismerés a Tankerülettõl (2020). Elhivatott, elkötelezett életutad tapasztalatai alapján mit gondolsz a jelen kihívásairól, mit tanácsolsz a jelen pedagógusainak és a szülõknek? 

Nem az enyém a bölcsek köve. Nagyon nehéz bármilyen tanácsot adni. Minden helyzet más, minden ember, minden gyerek más. Nincs szabvány recept. Azt gondolom, hogy váljon mindenki egyéniséggé, vállalja fel önmagát, még ha néha nagyon nehéz is, saját maga találja meg a céljait meg a hozzá vezetõ utat. És legyen nagybetûs EMBER! 

Köszönöm szépen a beszélgetést! 

Úgy érzem, hogy inkább én tartozom köszönettel, hiszen már három éve nem vagyok része Táborfalva életének és ezzel együtt a most kapott kitüntetésre a javaslatot Nagy Andrásné Polgármester Asszony és Kundra Erika Jegyzõ Asszony nyújtották be a Képviselõ-testület támogatásával. Ezt mindannyiuknak köszönöm! És neked is köszönöm, hogy felkértél erre a beszélgetésre. Szeretettel üdvözlöm minden táborfalvi ismerõsömet, volt tanítványaimat, azok szüleit, nagyszüleit. Ritkán szoktam álmodni, de akkor biztos Táborfalváról, az itt töltött idõszakról álmodom. Ez határozta meg az életem.

Borsi Mária