Táborfalva KSE labdarúgó edzõjével, Jánosi Zoltánnal és feleségével, Jánosi Enikõvel beszélgetünk.

- Sikeres szezont zártak az utánpótláscsapatok Táborfalván, gratulálok a szép eredményekhez! Hogy sikerült ilyen szép teljesítményt elérnetek? Mióta foglalkozol a csapatokkal? 

- 2021. februárban érkeztem Táborfalvára Szeibert Zoltán, akkori utánpótlásedzõ felkérésére. Az U11-es és az U14-es csapatokat vettem át tõle, a fiatalabb, U7-es, U9-es korosztállyal Hesz Márton foglalkozott. 2022 elejétõl úgy alakult az egyesület élete, hogy felkértek mindegyik utánpótláscsapat vezetésére. Váratlanul ért a megkeresés, egy kis gondolkodás után örömmel elvállaltam. Folyamatosan csatlakoztak újabb és újabb gyerekek, köztük lányok is. Voltak olyan lányok, akik már kinõtték azt a korosztályt, ahol még a versenykiírás szerint fiúkkal vegyesen játszhattak, így született meg az ötlet, hogy alakítsunk lánycsapatot.

Jelenleg utánpótlás korosztályban öt csapatunk van Táborfalván, melybõl három szerepel valamilyen bajnokságban. Sikerként értékelem, hogy ilyen sok gyerek jár az edzésekre, hiszen ez komoly erõpróba a számukra, és a szülõk számára is. Táborfalva kisebb település, így akár három korosztályból tudunk összegyúrni egy csapatot, ezekkel a feltételekkel kell eredményt produkálnunk. Az U13-as csapatunk õsszel a 2. helyen végzett a csoportjában, ennek eredményeként tavasszal, egy osztállyal feljebb játszhatott, erõsebb csapatokkal, és ott is sikerült 1-1 gyõzelmet elérnünk. Albertirsán pedig a II. Kulcsár Gábor emléktornán végeztünk a 3. helyen. Nagy öröm és meglepetés a lánycsapat, amely Pest Vármegye 4. legjobbja lett az U14-es korosztályban. 

- Hogy lettél labdarúgó edzõ? 

- Az aktív focipályafutás után felmerült az edzõsködés gondolata. Gyerekként Budapesten, az FTC utánpótláscsapatának játékosa voltam 9 évig, majd a Kispest Honvéd FC-ben töltöttem pár hónapot. Rajongásig szerettem a focit és a Fradit. A váltás nem jött be, így egy kis idõre abbahagytam, majd a Rákospalotai REAC csapatához mentem próbajátékra, ahol egy csúnya lábtörés hosszabb pihenõre kényszerített. A lassú gyógyulás és az iskolaváltás kissé átírta a lehetõségeimet. Az iskola elvégzése után továbbra is megmaradt a foci szeretete, így barátokkal kispályás fociba vágtunk, bajnokságokban, tornákon vettünk részt éveken keresztül. Budapestrõl Tatárszentgyörgyre költöztünk 2010-ben, így abbamaradt a foci teljesen. 2019 májusában Tatárszentgyörgyön, ahol a családommal élek, elindult egy kezdeményezés utánpótlás labdarúgó csapat létrehozására. Néhányan ismerték focis múltamat, talán ennek köszönhetõ, hogy megkérdezték, vállalnám-e az edzõi feladatokat. Megtiszteltetésnek éreztem az edzõi felkérést és elvállaltam. Egy éven belül megszereztem egy OKJ-s labdarúgó edzõi végzettséget, majd 2022-ben, már Táborfalva színeiben szereztem meg az MLSZ Grassroots Alap labdarúgó edzõ minõsítést. 

- Nagyon sok idõt, energiát igényel az edzõi munka, nemcsak az edzések, hanem a mérkõzések is teljes embert kívánnak. Hogy tudod összeegyeztetni ezt a mindennapi munkáddal?  

- Számomra a középpontban a csapatokkal végzett munka áll, ami felülír mindent. Ehhez találtam olyan munkahelyet, amely mellett ilyen intenzív edzõi tevékenység végezhetõ. Nagyon jó közösség alakult ki az utánpótlás csapataimnál, fantasztikus kis emberek alkotják a csapatokat, öröm velük lenni. Így nem is kérdés, hogy bármi áron megpróbálom összeegyeztetni a mindennapi munkámmal. 

- Enikõ, néhányszor beszélgettünk és azt tapasztaltam, hogy igazi társa vagy Zolinak abban, hogy edzõi munkáját, álmait meg tudja valósítani. A családi háttér óriási segítség lehet. 

- Igyekszem segíteni Zolit, mert látom, hogy ez az élete, a foci a minden, ebben tud kiteljesedni. Nagy öröm számomra, hogy úgy látom, Zolit megszerették Táborfalván a gyerekek és a szülõk. Büszke vagyok arra a teljesítményre, amit edzõként nyújt. Nagyon hálásak vagyunk Zoli édesanyjának, aki velünk él és rengeteget tesz a családunkért. Három gyermekünk van. Zoltán 19 éves, most érettségizett, tanári pályára készül. Tamás 15 éves, most kezdi a középiskolát, informatikus szeretne lenni, Táborfalva igazolt labdarúgója. Noémi 13 éves, most lesz nyolcadikos, a táborfalvi lánycsapat lelkes játékosa. 

- Zoli, hogy látod a jövõt? Milyen terveid vannak edzõként? 

- Nagyon sok ötletem, tervem és célom van. Elõször is, szeretném folytatni a munkát Táborfalván! Még több gyerekkel megszerettetni ezt a nagyszerû sportot és ezt a fantasztikus közösséget tovább építeni. Rengeteg programmal igyekeztünk színesíteni a gyerekek mindennapjait, és ezt még magasabb színvonalon folytatni. A létszámemelés és a programok mellett, minél több korosztály versenyeztetése is szerepel a terveimben. Nem utolsósorban pedig a célom, hogy minél eredményesebben szerepeljünk a bajnokságokban, versenyeken. Mindenképp tervezem szakmai továbbképzésemet az MLSZ által szervezett tanfolyamokon.                                                                                                                 

Szeretném ezúton is megköszönni a sok támogatást Nagy Andrásné Polgármester Asszonynak és a Képviselõ-testületnek. Köszönöm Gombár Ferenc Elnök Úrnak, hogy minden segítséget megad az utánpótlás munkához. Szeretnék köszönetet mondani Szeibert Zoltánnak, a felnõtt csapat edzõjének, akivel ugyanazért dolgozunk, ugyanaz a célunk, a Táborfalva KSE további fejlõdése.
Nagyon felemelõ érzés a számomra, hogy mennyi segítséget kaptam eddig a szülõktõl és a gyerekektõl, amit ezúton is szeretnék megköszönni!
A feleségem, Enikõ és a családom is teljes mértékben támogat, és mindenben számíthatok rájuk, így ez nagy segítség nekem. Köszönöm nekik! 

- Köszönöm szépen a beszélgetést! További sikereket kívánok! 

Borsi Mária

Galéria >>