Mráz Dáviddal beszélgetek egy különleges eseményrõl, a Budapest-Bamako Rallyról, melynek ez év elején részesei voltak.

- Hogy született az ötlet, hogy részt vegyenek ezen a kalandos úton? Hány tagú csapattal indultak? 

- Az ötlet már 2021-ben megszületett, ekkor jelentkeztünk és a kiváltó ok Édesapám nyugdíjba vonulása volt. Szerettem volna, hogy minõségi idõt töltsünk együtt. Háromfõs csapattal indultunk, Édesapám, Mráz János, Apósom, Tóth Attila és én. 

A csapat

- Igazi kihívás, megmérettetés lehet egy ilyen futam, 9000 km két hét alatt. Úgy tudom, hogy 1102 fõ jelentkezett, 354 autóval indultak. Hogy zajlott a felkészülés? 

- A verseny honlapján lévõ információkból indultunk ki, mivel elõtte egyikünknek sem volt ilyen jellegû tapasztalata. Az autót saját magunk választottuk és helyi szerelõk készítették fel. Ezúton is köszönjük Molnár Ádámnak, Vásáreczki Lászlónak, Papp Tibornak és Mészáros Norbertnek a lelkiismeretes munkát. Ez egy Toyota Land Cruiser típusú gépjármû volt. Rengeteg olyan felszerelést vittünk, amely a mindennapi életben szükséges. A felkészülés része volt a vízumok, biztosítások és oltások ügyintézése, valamint digitális térképek beszerzése, élelmiszercsomagok, ruhacsomagok, gyógyszercsomagok és pótalkatrészek összekészítése. Komplett nyári konyhánk volt. Sátorban aludtunk, abszolút önellátók voltunk. 

- Milyen kategóriában indultak?  

- Egy futamban egyszerre 300 csapatot tudnak átvinni a határokon, ezért az efölötti létszám már kezelhetetlen, ezért indították a Bamako-2 futamot, melyben 4x4 offroad kategóriában indultunk. Ez azt jelenti, hogy minden napi táv offroadon, nem kiépített közúton, hanem hegyeken, szavannán és sivatagi szakaszokon vezetett. A napi átlagos km-ek a szakaszok nehézsége szerint változtak, ezek 200 és 800 km közötti távok voltak, naponta 10/16 óra vezetéssel. Mi úgy osztottuk be, hogy naponta váltottuk egymást. Este a kijelölt táborba érkeztek a futam résztvevõi, akik beérkeztek… Voltak, akik lerobbantak, vagy akiknek a gépkocsijuk nem tudott bejönni a táborhelyre, mert például egy dûnerendszerben volt kialakítva a táborhely. Voltak feladatok, a túra során koordinátákat kellett érinteni, ahol mûemlékeket vagy adott mûtárgyakat kellett megtalálni, esetleg egy szelfit készíteni magunkról. A teljesítményt pontozták, de mi nem verseny kategóriában indultunk. 

- Mi volt az útvonal? Úgy tudom, hogy 2016-tól kétévente rendezik meg ezt a rallyt és minden évben más afrikai város a végcél. 

- Sokáig Bamako, Mali fõvárosa volt a végcél, de jó pár éve a katonai helyzet miatt Sierra Leone, Freetown a cél. Mi is ebbe a városba érkeztünk, a megszabott idõn belül. 2024. február 16-án indultunk Táborfalváról, az elsõ táborpont Marokkó Fez városában volt, innen indult a rally. Az, hogy ki, hogyan jut el Marokkóba, egyéni döntés volt. Mi Genováig mentünk autóval, ahol kompra szálltunk és egy ötven órás hajóúttal átkompoltunk Marokkóba, Barcelona érintésével. Február 19-én este érkeztünk meg és 20-án reggel indult az elsõ offroad szakasz. Minden nap teljesítettünk egy szakaszt és elérkeztünk az aktuálisan kijelölt táborba. A Bamako útvonala több afrikai országot érint, Marokkó, Mauritánia, Szenegál, Guinea és végül Sierra Leone. 

- Milyen élményeik voltak? Milyen nehézségekkel szembesültek? 

- Minden ország sajátos a maga nemében. Marokkó eleje hegyvidékes táj, ez adta a nehézséget, viszont déli része és Mauritánia teljesen sivatagos. Ahogy haladunk délnek, úgy jelennek meg a növények, átérünk a szavannai részre és onnan az erdõsebb területekre Sierra Leonebe. Szerencsére, nem volt semmilyen nehézségünk a túra során, sem baleset, sem betegség, sem mûszaki hiba. Ezekben az afrikai országokban nagyon nagy szegénység van, várják a futam résztvevõit. 

- Milyen volt a visszaút?  

- A visszaút is elég kalandos volt, mivel nem tudtuk, hogy mi lesz az autóval, ezért semmilyen konkrét tervünk nem volt. Szerencsére, a célvonal után kb. egy óra múlva el tudtuk adni az autónkat és gyalog nekivágtunk a hazaútnak, ami úgy nézett ki, hogy egy háromkerekû „tuktuk”-ra felszálltunk, mellyel öt óra alatt tettünk meg 30 km-t és kiértünk a reptérre, Freetownba, ahova a katonák nem engedtek be, mert nem volt érvényes jegyünk. De honnan lett volna, hiszen nem tudtuk elõre, hogy el tudjuk-e adni az autónkat. Ekkor leültünk a táskákra és gõzerõvel repülõjegyet kerestünk, ami nem volt egyszerû, ugyanis a reptér pici, kevés induló járattal és minden hely foglalt volt. Csak több átszállással tudtuk megoldani a hazajutást. Internet-hozzáférésünk mobilnettel volt, helyi szolgáltatást vásároltunk. Az elsõ repülõutunk, ahol volt férõhely, Gambiába vezetett, Banjul városába, ahol közel 10 órát várakoztunk a következõ járatig, amely Marokkó Casablanca városába vitt minket. Itt is 8-10 óra közötti várakozási idõnk volt, majd innen röpültünk Portugália Lisszabon városába és innen Budapestre. A hazautazás összesen három teljes napot vett igénybe. Sokszor ért bennünket meglepetés a helyi körülmények miatt, gondolok itt egy szállodai szobára, egy repülõtér állapotára vagy akár egy fõváros megjelenésére. 

- A futam minden alkalommal kiemelkedõ karitatív esemény Afrikában, minden csapat ajándékokkal és adományokkal érkezik a világ legszegényebb országaiba. 2024-ben a sporton keresztül igyekeztek javítani a helyi fiatalok életét, egy szörfiskola és egy boksziskola támogatásával. Önök részt vettek ebben? 

- Igen, részt vettünk. Mi a boksziskolát támogattuk eszközökkel, ruhákkal és pénzzel, valamint a teljes út során minden nap egy helyen – ahol a legnagyobb szükségét láttuk, egy anyukának, egy kisgyereknek -, adományoztunk egy otthon összekészített csomagot, amely fõképpen ruhákat, írószereket, füzeteket, tartós élelmiszert tartalmazott.  A túra rendkívül kimerítõ volt mind fizikailag, mind szellemileg, de talán a legnehezebb része az volt, hogy szembesültünk azzal, hogy milyen nehéz sorsban, milyen kilátástalan helyzetben nõnek fel itt a gyermekek. 

- Tervezik-e, hogy a jövõben részt vesznek hasonló rallykon? 

- Tervezzük, de nem a Bamakon. Új élményekre vágyunk, egyelõre még nem döntöttük el, hova és mikor mennénk. 

- Dávid mióta él Táborfalván? Milyennek látja ezt a települést? Milyen tervei vannak?  

- 2010-ben ismerkedtem meg feleségemmel, Mészáros Noémivel. 2021 óta élünk Táborfalván és neveljük két gyermekünket. Vállalkozásunkat is itt építjük, itt tervezzük leélni életünket.  Táborfalvát fejlõdõ településnek látom. 

Köszönöm szépen a beszélgetést! Sikeres, boldog életet kívánok az egész családnak!

Borsi Mária

Kapcsolódó tartalom:

A Budapest-Bamako Rally magyar szervezésû afrikai autóverseny, a legendás Dakar Rally szellemi örököse. 2005-ben rendezték meg elõször, minden évben, januárban indult Budapestrõl és két hét múlva Bamakoban, Mali fõvárosában ért véget. 2016-tól kétévente rendezik meg és a változó biztonsági helyzet miatt mindig más nyugat-afrikai fõvárosban ér véget a rally.

Honlap: https://www.budapestbamako.org/
Facebook:  https://www.facebook.com/budapestbamako
Budapest-Bamako News & Community: https://www.facebook.com/groups/1264701783609837/