| Programajánló: Ormánság |
Mindenki számára csodálatos élmény lehet megismerni a Baranya megyei Ormánságot, amely a Dél-Dunántúl gyönyörû, aprófalvas vidéke a Dráva-melléken. A Dunántúl legdélebbi tájegységéhez 52 kisebb-nagyobb település tartozik, legtöbbjük 100-300 lakosú, a két legnagyobb az 1700 fõs Vajszló nagyközség, valamint a megközelítõleg 2400 fõs város, Sellye, amely a járási központ, és melyet az Ormánság fõvárosának is neveznek.
Augusztus elején háromnapos kiránduláson jártunk ezen a vidéken, ahol a szépség ott van az utcákon és a természeti környezetben is, a települések fakazettás református templomaiban, az egykor szebb napokat látott, gazdag porták omladozó falai között is.
Utunk elsõként a drávaszabolcsi hajóállomásra vezetett, egyórás sétahajózáson vettünk részt a Dráván, a Duna-Dráva Nemzeti Park területén.
A kórósi református templom megtekintése után Siklós következett. A Villányi-hegység déli oldalánál, egy kisebb magaslaton láthatóak a siklósi vár teljes épségben megmaradt falai. Néhányan felidéztük gyermekkorunkat A Tenkes kapitánya (1963) televíziós sorozatra emlékezve, melynek színhelye a siklósi vár és környéke volt. A szépen felújított várban állandó és idõszaki kiállítások, programok, kávézó fogadja a látogatókat.
Egy siklósi vendéglõben elfogyasztott ebéd után a villányi borkóstolás sem maradhatott ki. Késõdélután érkeztünk meg szálláshelyünkre, a harkányi református gyülekezet vendégházába. Még volt idõnk egy esti fürdõzésre a Harkányi Strandfürdõben.
A második nap reggeli áhitattal kezdõdött a harkányi református templomban. Hamarosan már Szaporcán, az Õs-Dráva Látogatóközpontban voltunk. Az Ormánság természeti értékeit, hagyományait interaktív kiállítással, õshonos háziállat bemutatóval ismertetik meg az érdeklõdõkkel. Tanösvényekkel, környezeti nevelési programokkal egész évben várják a családokat, a diákokat és a pedagógusokat.
A múzeumlátogatás után a helyi Ormánság Étteremben ebédeltünk, majd a párszáz méterre lévõ Draskovich-kastélyt körülvevõ arborétumban tettünk egy sétát. A Dél-Dunántúl legszebb és legfajtagazdagabb parkjának tartott 7,65 hektáros terület botanikai értékei miatt 1965-ben került védelem alá, és lett arborétum. Számtalan ritkaság található itt, többek között mamutfenyõ, balzsamfenyõ, jegenyefenyõ, rózsás-szegélyû vérbükk, aranytuja vagy japánakác.
Aznapi szállásunk Kákicson várt bennünket, az odavezetõ úton néhány jellegzetes ormánsági templomot is megnézhettünk: Sámod, Zaláta, Drávaiványi A drávasztárai csónakkikötõhöz is kimentünk, megcsodáltuk a Dráva és a környezõ táj szépségét a lemenõ nap fényeinél…
Kákicson megújult a református templom, a parókia és környezete. Idén nyáron a Kiss Géza lelkipásztor életét és az Ormánságot bemutató emlékkiállítás szomszédságában ifjúsági és gyülekezeti csoportok fogadására alkalmas szálláshely készült az egykori csûr épületébõl. Szinte elsõként vehettük igénybe ezt a nagyszerû vendégházat!
A harmadik nap reggelén néztük meg a kákicsi templomot. Öröm volt látni, hogy a néhány éve még sérült, ütött, kopott templombelsõ ragyogó fehér, tisztaságot, békességet árasztó szent hellyé változott! Egykoron ebbe a templomba járt Nagymamám, aki 1902-ben a közeli Okorágon született és lelkipásztora Kiss Géza volt, akire élete végéig nagy szeretettel emlékezett. Felemelõ és megható volt számomra, hogy elénekeltük itt Nagymamám legkedvesebb énekét, a 42. zsoltárt, „Mint a szép híves patakra a szarvas kívánkozik…”.
A vajszlói református templomban szeretettel fogadtak bennünket, a vasárnapi istentiszteleten igét hirdetett Szemõk Andrea Nagytiszteletû Asszony. Különleges alkalom volt ez, hiszen Tiszteletes Asszony és férje tíz éven át szolgáltak lelkipásztorként Vajszlón. Szeretetvendégséggel zárult a találkozás, ahol megkóstolhattuk a méltán híres, mézédes vajszlói dinnyét!
Az istentisztelet után a Kodolányi János Múzeumot látogattuk meg, melyet Vajszló központjában nyitottak meg a régi erdõgondnoki épületben, hiszen ez volt hajdan Kodolányi János apjának, Kodolányi Gyulának az irodája.
Kodolányi János (1899-1969) író szellemi szülõföldjének tartotta az Ormánságot, õ emelte a szépirodalomba e vidék sajátos etnikai világát, társadalmi problémáit, embereit. Néhány jelentõsebb alkotása, amelyben megjelenik az Ormánság ihlete: a tatárjárás korában játszódó regénytrilógiája, a Julianus barát, A vas fiai, Boldog Margit, valamint a Baranyai utazás, a Süllyedõ világ, a Vízválasztó.
Egy helyi vendégfogadóban ebédeltünk, jellegzetes ormánsági ételt, kötött gombóclevest is ettünk.
Elérkezett a hazaindulás ideje…
Mirõl szólt ez az utazás?
Bepillantást nyertünk egy elzárt, talán kevéssé ismert világba, ahol fogyatkozik a lakosság, de ahol igazi lokálpatriótákkal találkoztunk. Nagyszerû emberekkel, akik a nehézségek ellenére mindent megtesznek azért, hogy megõrizzék szellemi, kulturális örökségüket. Kedves, szeretetteljes embereket ismertünk meg, akik tudják, hogy ez az õ otthonuk… Példaértékû életek!
Borsi Mária
További fényképek a galériában láthatók >>
Kapcsolódó tartalom:
- Lámpás az utókornak (Parokia.hu) - Eke Máté, Buga Jakab: minden, amit A Tenkes kapitányáról tudni érdemes (Újságmúzeum) |
· Posted by Admin
on 2024. August 16. 12:17
1006 Reads ·
|
2026. July 21. Tuesday, 12:33:19
Nagyközségi és Iskolai Könyvtár
Online katakógus
1993. február - 2023. október, kereshetõ tartalommal
Települési Értéktár
Navigation
Latest Articles
· Sallay Sándorra, Sa...
· Klebelsberg Kunó Em...
· Amikor egy álom val...
· Ismerjék meg könyv...
· "Én szépnek tartom...
· Klebelsberg Kunó Em...
· Amikor egy álom val...
· Ismerjék meg könyv...
· "Én szépnek tartom...












