Sponga József erdésztechnikus, a Kaán Károly Emlékérem kitüntetettje 2020. január 29-én távozott e földi világból, 79 évet élt. Családja, barátai, ismerõsei kísérték utolsó útjára római katolikus szertartás szerint. Emlékét megõrizzük! 

A Táborfalvi Mozaik 1998. augusztusi számában megjelent beszélgetés közzétételével emlékezünk.

„Sponga József erdésztechnikus. Az erdészeti szakmában 38 éve dolgozik. 14 év állami erdõgazdasági szolgálat után 20 évet töltött egy szövetkezetnél, jelenleg pedig magán- és erdõgazdálkodó betéti társaságot irányít. Ezen idõszak alatt irányításával 415 ha erdõfelújítás, 1048 ha erdõ telepítése valósult meg és 1903 ha erdõterület szakkezelését látta el.
  A rábízott társadalmi és erdészeti egyesületi feladatokat, megbízásokat maradéktalanul elvégezte, önzetlenül, szakma iránti elhivatottsággal. Jelentõs és kiemelkedõ az 1982. évi Országos Fásítási Hónap országos megnyitójára szervezésében kifejtett munkája, valamint az annak emlékére Örkényben általa megvalósított 23 ha nagyságú községi parkerdõ.
  Számtalan munkahelyi, minisztériumi és hat esetben eredményes fásításért kapott kitüntetés, érem, oklevél jelzi, hogy folyamatosan és állandóan magas színvonalon tett eleget a szakmai követelményeknek. A magánerdõ-gazdálkodás kialakulásakor azonnal felismerte, hogy volt munkahelyén lévõ falvakban az erdõk fenntartása, megóvása érdekében meg kell szervezni a tulajdonosok közötti erdõgazdálkodó szervezetet. Szervezõ munkája eredményre vezetett. Az országban elsõk között hozott létre társult magánerdõ-gazdálkodó szervezetet.”
(Erdészeti Lapok 1998. június)

Sponga József, az Alba Robinia Erdészeti BT. vezetõje Táborfalván él. 1998. május 23-án Nagykanizsán ünnepélyes keretek között nyújtották át neki a Kaán Károly Emlékérmet, amit az Országos Erdészeti Egyesület évente az erdõgazdálkodás terén végzett kiváló munkáért ad. A kitüntetés értékét növeli, hogy évente csupán négy aranyérmet ítél oda. 

Milyen iskolákba jártál?

Az általános iskolát Örkényen végeztem, az erdészeti technikumot pedig Szegeden.

Hol dolgoztál elõször a tanulmányaid befejezése után?

A technikum elvégzése után, 1959-ben a pusztavacsi erdészet területén kezdtem a kötelezõ gyakorlati munkámat.

Mit dolgoztál ott?

Az erdészetnél – mivel nyáron kezdtem a munkát-, a szabadságon lévõ erdészeket kellett helyettesítenem. Ezekben voltak erdõmûvelési munkák, csemetekapálás, majd õsszel kezdõdött a fakitermelés.

Hogyan lettél az Alba Robinia BT. vezetõje?

1966-ig kerületvezetõ, vágásvezetõ voltam, majd 1968-tól a gépüzem mûszaki vezetõjeként dolgoztam. 1973-ban az örkényi Béke TSZ ágazatvezetõ erdésze lettem, mely munkakört 1992. decemberéig, a téesz felbomlásáig töltöttem be. 1993. január 1-tõl egy erdészeti társaság keretén belül kezdtem az erdõk kezelését, és folytattam az elõzõ húsz évben létesített erdõk ápolását.

Mivel érdemelted ki a Kaán Károly díjat?

Az elvégzett munkák értékelése alapján az erdészet vezetése kitüntetésre javasolt.

Hallottam, hogy május 23-án az Országos Erdészeti Vándorgyûlésen, Nagykanizsán kaptad ezt az emlékérmet. 

Igen. Kaán Károly erdészeti szakember és erdészetpolitikus emlékére alapított díjat az       OEE-tõl kaptam a többévtizedes munkám elismeréseként.

Miért fontos számodra ez a kitüntetés?

Az erdõgazdálkodásban eltöltött közel 40 év alatt Tatárszentgyörgy, Örkény, Táborfalva községekben rossz termõhelyi adottságú területek közel 1400 ha erdõtelepítést, többszáz ha erdõfelújítást, ezeknek az erdõknek ápolását-kezelését, védelmét láttam el. E munkák elvégzéséhez sok emberi kézre volt szükség. Szorgalmas, kitartó és az idõjárás viszontagságait sokszor figyelmen kívül hagyó emberi segítség nélkül, a környezetünket szépítõ és védõ erdõt nem sikerült volna megvalósítani.

Úgy hallottam, hogy egy Kaán Károly idézet volta a nagykanizsai ünnepség jelmondata.

Kaán Károly Nagykanizsa szülötte, és ezért a vándorgyûlés jelmondata is tõle származott:       „ A nemzeti érdekeknek az az erdõgazdálkodás felel meg a legjobban, mely az erdõt, a köz- és magánérdekek javára hasznosabbá és jövedelmezõbbé tudja tenni.” Az erdészeti munkám ideje alatt igyekeztem ezt a gondolatot követni.

Gratulálok a kitüntetéshez. További környezetszépítõ, erdõtelepítõ munkát kívánok. Köszönöm a beszélgetést.

ifj. Doricsák István



(In: Táborfalvi Mozaik, 1998. VI. évf. 8. (67.) szám, p.7.)

Kaán Károly emlékérem

Emlékérmek, kitüntetések

Erdészház a pusztavacsi erdõben