Túl az Óperencián: 90 éves a Magyar Rádió!
„Üdvözöljük Budapest lakosságát! Üdvözöljük, olyan szokatlan módon, mely páratlan a világon. Üdvözöljük az elsõ várost, amelybõl a telefonhírmondó az egész világon gyõzedelmes útjára indul.”
Ezekkel a szavakkal kezdte meg adását 1893. február 15 én, Budapesten a telefonhírmondó, a magyar mérnök, Puskás Tivadar világhírû találmánya. Naponta tizenkét részletes hírközlés, hat tõzsdei bejelentés volt az alapszolgáltatás. A mûsor azonban gyorsan bõvült, és már az elsõ napokban a hírek mellett interjúra, késõbb hangversenyekre, koncertekre, sõt nyelvtanfolyamokra is sor került.
1925-ben aztán felgyorsultak az események, megjelent a Rádió rendelet, amely a rádiózást egyértelmûen állami monopóliummá tette. 1925. december 1-én indult hivatalosan a magyar rádiózás, melyben eleinte nem sokan hittek, de az emberek körében olyan népszerûségre tett szert, hogy a hallgatottsága évrõl évre nõtt. A héten olyan rádiós személyiségek mesélnek a rádióról és ezen belül saját élményeikrõl, akik 40-50 évig voltak szerelmesei ennek a csodálatos mûfajnak.
Túl az Óperencián mûsoroldal >>>
100 éve született Lõrincze Lajos
1915. november 24-én született Lõrincze Lajos nyelvész, a „tanár úr”. Sokan ismerhették õt rádiós, televíziós nyelvi ismeretterjesztõ mûsoraiból. Kodály Zoltán biztatására indította el a Magyar Rádióban az Édes Anyanyelvünk rádiómûsort, amelyben 5 perces részekre osztva foglalkozott napi nyelvi kérdésekkel, érdekeségekkel.
Szerkesztõje volt, többek köztt, a Magyar Nyelvõr, az Édes Anyanyelvünk, a Nyelvünk és kultúránk folyóiratoknak. Részt vett A magyar nyelvjárások atlasza (1968–1977) gyûjtõmunkálataiban, melynek összefoglalását A magyar nyelvatlasz anyaggyûjtésének módszere (1955) c. kötetben adta közre. Jelentõs segítséget nyújtott az elsõ Kazinczy-verseny megszervezésében, valamint ettõl kezdve rendszeresen részt vállalt a bírálóbizottság feladataiban is.
Sokoldalú munkásságának középpontjában az emberközpontú nyelvmûvelés állt, amelyrõl legrészletesebben az ugyanezen a címen megjelent kötetében ír.
Édes anyanyelvünk egy életen át - a Cultura.hu cikke >>
Gecser Erzsébet: Beszél a tél
Köszönöm Sevecsek Mihályné Gecser Erzsébetnek a könyvtárunknak adományozott legújabb kötetét!
A könyvbõl "Az én falum: Táborfalva" címû írást ajánljuk Olvasóink figyelmébe!
Borsi Mária könyvtáros
Gyökereink Emlékudvar
A táborfalvi Könyvtár Baráti Kör 2015. október 18-án a Gyökereink Emlékudvar lõcsös-kocsi gyûjteményt tekintette meg.
Köszönjük Szalay Vilmosnak, a Stípa Népi Hagyományõrzõ Egyesület elnökének a kiállítás bemutatását! Igazi idõutazást tehettünk! A kocsik bemutatásával az elmúlt 100-150 év paraszti gazdálkodásába, hagyományaiba is bepillantást nyerhettünk.
Aztán az õszi erdõben kocsikáztunk, köszönjük a fogattulajdonosoknak, hogy rendelkezésünkre álltak: Nagy Gábornak, Imre Lászlónak, ifj. Imre Lászlónak, Kiss Györgynek, aki Sarai László fogatát hajtotta. Köszönjük Kovács Attila vadõrnek, hogy vezetett bennünket!
Az ebédrõl ismét Nagy József és családja gondoskodott. Köszönjük a vendéglátást!
Borsi Mária könyvtáros
Kincs
2010 novemberében megszületett a Kincs magazin! Ez a szülõknek, pedagógusoknak szóló havonta megjelenõ „valódi” iránytû a 0-14 éves korosztálynak szóló programokhoz nyújt óriási segítséget, mert a kiadványt lapozgatva, már könnyebb eligazodni a sok száz, óvodásoknak és általános iskolásoknak szóló, jobbnál jobb szabadidõs lehetõségek között, napi bontásban is. A magazin tematikus bontásban ajánl színházi, mozis, szabadtéri mûsorokat, kiállításokat, múzeumokat, koncerteket. Különleges rovatai CD-k, könyvek, társasjátékok közül szemezgetnek, a Kincses láda pedig egy-egy aktuális témához, hagyományhoz kínál programokat.
Kincs mindenütt
Aki arra vágyik, hogy a programok házhoz jöjjenek, annak sem kell mást tennie, mint elõfizetni az oldalon található elõfizetõi szelvénnyel. A kiadvány ingyenesen elérhetõ Budapest több száz pontján, óvodákban, színházakban, mûvelõdési központokban és játszóházakba, ha kíváncsi vagy helyileg hol, akkor a fõoldal térképén azt is megtalálod!
Legyél te is Kincs-keresõ, hogy a programválasztás ne okozzon gondot!
Kincs gyerekprogram magazin weboldal
A jövõrõl
Az online sajtót elöntötték a „Vissza a jövõbe” címû filmalkotás folytatásáról szóló cikkek. Ez engem különösebben nem érint, mert már az eredeti mûalkotásból is csak egy részt néztem meg – bevallom nem tudom melyiket – és az sem tetszett. Van azonban itt valami, ami talán említésre érdemes.
A jövõkutatás irodalmi megjelenési formája, a sci-fi irodalom hosszú és tanulságos utat járt be Némó kapitánytól Mad Maxig. A sci-fi fontos mûfaj, még ha a „komoly” irodalom le is nézi olykor, mert tökéletesen vall arról, hogy az emberek hogyan látják a jövõt. Az pedig, hogy hogyan látja egy kor a jövõt, nyilván nem mutat mást, mint azt, hogy hogyan látja a jelent, vagy a múltat; a „jövõkutatás” fogalma ugyanis nyilván abszurd, a jövõt nem lehet „kutatni”, mert még nincs. Az utópiáknak hosszú-hosszú története van, de a mai értemben vett sci-fi tulajdonképpen talán Verne – akirõl mindannyian tudjuk, hogy a keresztneve Gyula – munkásságával kezdõdik. Születése egybe esik a korunk szellemi pandémiájává fajult scientizmus születésével és nem véletlenül.
Tudományba vetett hittel
A 19-dik század a természettudományok diadalmenetének kora volt. Az emberek – egy lassan Isten nélkülivé váló világban – mélységes bizalommal fordultak a tudományhoz és a tudósokhoz, mert valamibe/valakibe hinni kell ugyebár. Biztosak voltak benne, hogy a tudomány megoldja majd az összes gondot, problémát és képes elhozni a boldog jövõt. Ne feledjük, az egész század nagyobb része egy hosszú békeidõszak volt. A szent szövetség, a Szász–Coburg–Gothai-ház és a velük többnyire rokon uralkodók, képesek volt viszonylagos, családias békét teremteni a kontinensen, és akik tartósan békében élnek hajlamosak úgy gondolni, hogy az örökké tart.
Köszönet
Köszönöm Fekete Gyulának, hogy a Mozaikok Örkénytábor történetébõl címû könyvbõl több példányt könyvtárunknak ajándékozott!
85 éve alakult a Magyar Királyi Honvéd Lovaglótanárképzõ és Hajtóiskola
Október 3-án, szombaton a Stípa Egyesület, az Örkénytábor Vadásztársaság és Táborfalva Önkormányzata, valamint az Magyar Öttusa Szövetség szervezésében, a 2010-es megemlékezéshez hasonlóan ismét emlékünnepséget szerveztek az egykori iskola létrehozóinak, tanárainak, növendékeinek és minden dolgozójának emlékére Táborfalván.
A rendezvényt a nagyszámban megjelent helyiek mellett megtisztelte a jelenlétével Balczó András, öttusázó olimpiai és világbajnok, a Nemzet Sportolója; Szondy István öttusázó olimpiai és világbajnok, aki 1956-ban lovas olimpikonként is részt vett a játékokon; Bakó Pál olimpiai ezüstérmes, világbajnok öttusázó; Maracskó Tibor olimpiai ezüst és bronzérmes, világbajnok öttusázó; Marosi Ádám olimpiai bronzérmes, világ és Európa-bajnok öttusázó; Kasza Róbert világ és Európa-bajnok, olimpikon öttusázó; Császári Attila, világbajnoki ezüstérmes, magyar bajnok öttusázó, a Magyar és az Európai Öttusa Szövetség volt elnöke; Dobi Lajos világbajnoki ezüstérmes, magyar bajnok, olimpiai tartalék öttusázó; Tibolya Péter válogatott, olimpiai tartalék öttusázó, Lázár Vilmos, a Magyar Lovassport Szövetség elnöke, aki az elmúlt hónapban, Fábiánsebestyénben egyéniben és csapatban is világbajnok lett a Kettesfogathajtó Világbajnokságon; Varró József kétszeres olimpikon, sokszoros magyar bajnok lovas versenyzõ.
A könyvtár zárva
Értesítjük Olvasóinkat, hogy a könyvtár a következõ napokon zárva tart: 2015. október 23. (péntek), 26. (hétfõ) 30., 31. (péntek, szombat).
Mozaikok Örkénytábor történetébõl 1875 - 2015
Örkénytábor 140, a Magyar Királyi Honvéd Lovaglótanárképzõ és Hajtóiskola 85 éves történetére emlékezünk a kötettel.
A magyar jazz története
"Sajnos mind a két banda, a Syrius és a Rákfogó is befejezetlen maradt. Nekem egyáltalán nem szívügyem ez a jelenlegi retróvilág, sem az, hogy a Syriusból egyfajta mítosz lett, és én mintha ki lennék állítva egy panoptikumba. Mikor visszajöttem, egy újságíró az interjú közben felkiáltott:
- Te egy legenda vagy!
- Én? Én nem, a Botond meg a Búvár Kund, õk a legendák - válaszoltam.
De azóta egy párszor így mutatkoztam be:
- Szervusz, Ráduly Mihály, nyugdíjas pincér és legenda"
(Ráduly Mihály)
Jávorszky Béla Szilárd - A magyar jazz története ismertetõ >>