Márai-program V.
Örömmel tájékoztatjuk Olvasóinkat, hogy a Nemzeti Kulturális Alap tájékoztatása szerint a táborfalvi Nagyközségi és Iskolai Könyvtár is részt vehet a Márai-program V. fordulójában.
Könyvtárunk 200 000 Ft támogatásban részesül. A program célja: a nemzeti kultúrkincs megõrzése, a hazai és határon túli magyar kiadók által megjelentetett, értéket képviselõ könyvek eljuttatása minél több olvasóhoz a hazai és határon túli könyvtárakon keresztül. A Márai-program V. listáról 200 000 Ft értékben rendelhetünk könyveket könyvtárunk számára.
A könyvtár zárva
Értesítjük Olvasóinkat, hogy a a könyvtár 2015. július 1-jén, szerdán zárva tart.
Pest Megyei Értéktár
Pest megye helyi hagyományait, helyi specialitású ételeit, italait, egyedi termékeit, helyi kézmûves munkáit, a megye területén található mezõgazdasági különlegességeket, növényeket, állatokat, kiemelkedõ természeti értékeket, a felsoroltak között nem szereplõ, de kiemelkedõnek tartott, egyedi értéket hordozó tárgyakat, szokásokat 2012. július 1. napjától törvény védi, tekintettel arra, hogy hatályba lépett a magyar nemzeti értékekrõl és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény.
A következõk már bekerültek a Pest Megyei Értéktárba:
Nagykõrösi meggy,
Alföldi (Kõrösi) keringõ,
A múlt ipari értékeinek megõrzése - Élet a Nagykõrösi Konzervgyárban 1965-90-ig,
Ráckevei Duna-ág úszólápjai és élõvilága,
Az Árpád-kor helytörténeti jelentõsége a Csepel-szigeten,
Arany-út (Arany János nagykõrösi emlékeinek nyomában),
Kistarcsai volt Internálótábor,
Magyar Földrajzi Múzeum szellemi és tárgyi gyûjteménye,
Úri község népviselete,
Magyar lófajták,
Magyar lovas kultúra,
A Tápió-mente népdalai, népzenéje,
Gyóni rekordpálya,
Metelka díjazott õszibarack fajta,
Magyarok Nagyasszonya Bazilika, Márianosztra,
Évszázados hársfasor a márianosztrai Kálváriadombon,
A márianosztrai Kálvária,
Börzsöny kisvasút,
Márianosztrai fegyintézet, hajdani Pálos kolostor épületegyüttese,
A Kopasz-hegy márianosztrai látképe,
Márianosztrai rabtemetõ,
Népviseleti gyûjtemény, Ócsa,
Érdi minaret,
Lakihegyi adótorony.
Táborfalván megalakult a Települési Értéktár Bizottság, amely már elkezdte gyûjteni azokat a helyi értékeket, melyek a bizottság döntése szerint a Települési Értéktár részei lesznek. A bizottság három fõs: Birinyi András elnök, Borsi Mária és Szalay Vilmos. Az eddigi javaslatok után már két helyi érték került be a Települési Értéktárba: az egykori Örkénytábori Magyar Királyi Lovagló és Hajtótanárképzõ Intézet és a Birinyi Gyûjtemény. A Települési Értéktár Bizottság mindkét helyi értéket továbbította a Megyei Értéktár Bizottsághoz és javasolta azok felvételét a Megyei Értéktárba.
Amennyiben Ön tud olyan helyi értékrõl, amit érdemes lenne az Értéktárba felvenni, kérjük, keresse a Települési Értéktár Bizottságot és tegye meg javaslatát.
Nemzeti Mûvelõdési Intézet
„A magyar kulturális élet legnagyobb, közhasznú tevékenységet végzõ intézményhálózatát a közmûvelõdési intézmények alkotják a hozzájuk kötõdõ civil szervezetekkel, közösségekkel szoros együttmûködésben. Ezeknek az intézményeknek kiemelt szerepe van a magyarság elõtt álló korszakos feladatok teljesítésében, a nemzeti-emberi összetartozást erõsítõ közösségi együttlétek támogatásával, a számukra cselekvési teret biztosító mûvelõdési intézmények szakmai munkájának kiteljesítésével.
Ezért az Emberi Erõforrások Minisztériuma országos szerepkörû központi költségvetési szervet, Nemzeti Mûvelõdési Intézetet mûködtet, amely tevékenységével képes a széles értelemben vett magyar közmûvelõdés egészét megjeleníteni. A Nemzeti Mûvelõdési Intézet küldetése e jelentõs értékkel bíró közfeladatot ellátó intézményrendszer szakmai támogatása, együttmûködésük megteremtése, az egyenlõtlenségek csökkentése, a magyar társadalom növekedése és fejlõdése, a magyarság sikeres jövõje érdekében.”
(részlet a Nemzeti Mûvelõdési Intézet Alapító Okiratából)
86. Ünnepi Könyvhét és 14. Gyermekkönyvnapok - 2015. június 4-8.
A szervezett magyar könyvkultúra 220 évét idén ünneplõ Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztõk Egyesülése jogelõdjének 1927-ben Miskolcon - pontosabban Lillafüreden - megtartott közgyûlésén állt elõ Supka Géza, a Corvina címû könyves lap fõszerkesztõje azzal a javaslattal, hogy az év egy napján, lehetõleg az ország minden településén egy idõben rendeztessék Magyar Könyvnap az igényes irodalom, a magyar nyelv megõrzése érdekében. Supka Géza nem csak egy ötletet fogalmazott meg, hanem egy hihetetlenül jól végiggondolt programot is letett a könyves szervezet asztalára. A Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedõk Országos Egyesületének tagjai felállva tapsolták meg javaslatát, azonban Supka ötletébõl csak 1929-ben lett valóság. 1929. május 13-án a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter ünnepi beszédével, valamint többek közt Babits Mihály felolvasásával megnyílt a Magyar Könyv Ünnepe. A könyvárusító pavilonoknak azóta is a legrégebbi helyszín, a budapesti Vörösmarty tér adott otthont. A Könyvnap néhány év alatt Könyvhétté terebélyesedett, mindmáig.
A tradíciót megõrizve a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztõk Egyesülése az alapítói szándékhoz híven idén már 86. alkalommal szervezi meg a könyv ünnepét, amelyhez a 2001-es Olvasás Éve óta kapcsolja a Gyermekkönyvnapokat. Az elmúlt években kerültünk a legközelebb ahhoz, hogy valóra váljon Supka Géza álma, azaz hogy a magyarlakta területek minden számottevõ városában és településén a könyvek alkotói és a mûveiket gondozó kiadók kivonuljanak a legszebb közterekre, és "közvetlen, bohém formában" megszólítsák, meghódítsák olvasóikat. A 86. Ünnepi Könyvhéten a több budapesti helyszín mellett remélhetõleg idén is közel 80 városban, községben, faluban lesz kisebb vagy nagyobb léptékû könyvheti könyvárusítás, program, író-olvasó találkozó.
Tovább a 86. Ünnepi Könyvhét és 14. Gyermekkönyvnapok honlapra >>
A könyvtár zárva
Értesítjük Olvasónkat, hogy könyvtárunk 2015. június 8-ától 14-éig zárva tart!
Köszönetnyilvánítás
Köszönöm a könyvtárnak adományozott könyveket Bogyáné Csibrán Rozáliának, Práczki Istvánnénak és Szalai Teréziának!
Érdekeltségnövelõ támogatás
Örömmel tájékoztatjuk Olvasóinkat, hogy az Emberi Erõforrások Minisztériuma Kultúráért Felelõs Államtitkársága 2015-ben 186.833 Ft könyvtári érdekeltségnövelõ támogatást nyújt könyvtárunk számára.
A támogatást a helyi olvasási lehetõségek bõvítésére, a nyilvános könyvtári gyûjtemény fejlesztésére lehet fordítani.
Beszélgetés Török Bálinttal
Török Bálintot több mint 10 éve ismerem. Akkoriban kezdte az általános iskolát és nagypapájával gyakran eljöttek a könyvtárba könyveket nézegetni, társasjátékozni.
Telt-múlt az idõ, hébe-hóba jött Bálint könyvtárba, legtöbbször a kötelezõ olvasmányokért. Az utóbbi egy évben ismét többször hallok Bálintról és úgy tapasztalom, hogy élete a zenetanulás, a zenélés köré szervezõdik.
A cikk folytatása itt olvasható >>
Könyv vagy internet?
Kár is lenne tagadni, hogy az internet és annak egyre mélyebb bugyrai teljesen betüremkedtek a napi rutinunkba. Tulajdonképpen szinte mindenki naponta böngészik a hírek között a nagyvilágban történt eseményeket figyelve, vagy pusztán aziránt érdeklõdve, hogy például barátunk aznap mit ebédelt. Ehelyütt inkább elõbbi fontos, vagyis, hogy miként kutatunk a hírek és információk után.
Felületes mindennapok
Ma már egy hétköznapi ember számára is olyan technikai informátor-arzenál áll rendelkezésre, hogy semmi sem gátolja ismereteinek permanens bõvítését. Ez vitathatatlanul pozitívum. Azonban van ennek egy másik, sokkal árnyékosabb oldala, miszerint olvasási kultúránk gyökeres átalakul. A jelenséget többféleképp lehet értékelni, vannak, akik temetik a hagyományos olvasás és mûvelõdést, és vannak, akik éltetik az utóbbi évek vívmányai által hozott forradalmi újításokat. Ezzel a kérdéskörrel foglalkozott a minap a Washington Post, és foglalkozunk ma mi is.
