Táborfalva fiatal, 1949 óta önálló település, története a szomszédos Örkényhez kapcsolódik.

A jelenlegi általános iskola közvetlen elõde, az úgynevezett központi iskola 1952-ben épült két tanteremmel, amely az 1960-as évekre 8 tanteremre bõvült.
Még a 60-as években is használták azokat az 1-2 tantermes iskolákat, melyek az egykori majorságban, a katonai táborban és a Pálóczi Horváth István földbirtokos által kiparcellázott
Telepen (a mai Rákóczi úton) mûködtek és a mai napig ezen a néven említik õket az emberek: Csurgay, Tábori, Telepi iskola.

Várady Gáborné Csurgay Franciska (1838-1888) örkényi földbirtokosnõ 1875-ben eladta a terméketlen homokterületek egy részét a kincstárnak és elkezdõdött a katonai táborok, a lõtér kialakulása, amely meghatározta a jelenlegi Táborfalva létrejöttét.

A minden új iránt nagyon fogékony Váradyné az eladott területek árából fejleszteni kezdi az uradalmat. A Vendeli (késõbb Csurgay)-major területén fokozatosan építi ki a tehenészeti telepet, ahová tehenészeket és kocsisokat fogad fel, részükre lakást biztosít az épülõ cselédházakban. Dohánytermesztéssel kísérletezik és ezzel egy idõben erdõtelepítést is végez. Coburg herceg pusztavacsi mintájára akácosokat telepít, de elkezdi a feketefenyõ telepítését is, szeretné bebizonyítani, hogy talajmegkötõnek és szélfogónak is alkalmas. Az általa történt telepítések sikeresek voltak, kivágásukra az 50-es években került sor.
Az uradalom irányítását és fejlesztését elsõ házasságából született leányával, Katona Ilonával, majd annak férjével, Pálóczi Horváth Istvánnal együtt folytatja.

Csurgay Franciska 1888-ban bekövetkezett váratlan halálát követõen az egykori Vendeli-majort tiszteletére Csurgay-majornak nevezik el. Csurgay Franciska ennek a majornak a temetõjében nyugodott, ahonnan késõbb vitték át örkényi nyughelyére.
1891-ben lánya, Katona Ilona és annak férje, Pálóczi Horváth István a Csurgay-majorban egytantermes iskolát építtetett tanítói lakással, az elsõ tanító, Szodola Imre bérét és juttatásait több éven át Pálóczi és felesége biztosította. Késõbb ezt az iskolát bõvítették.

A mai Táborfalva elsõ iskolája a Csurgay-majorban volt, ennek emlékét õrzi az általános iskola elnevezése.

A Táborfalvi Általános Iskola az 1967-es átalakítás után

Az 1970-es évektõl már csak a jelenlegi, egykor központi iskolaként emlegetett intézmény mûködik, amely pályázatok segítségével korszerû, tágas, jól felszerelt iskolává változott:

1980. központi fûtés;

1990. iskolaépület bõvítés: 5 tanterem, ebédlõ, melegítõ konyha (lehetõvé vált a csak délelõtti tanítás);

1992. a sportcsarnok létrejötte az iskola részeként, de az egész község javára;

2002. új épületrész kialakítása: 5 új tanterem, az egész épület felújítása, nyílászárócsere, hõszigetelés;

2004. a tetõtér beépítése: 5 újabb tanterem, 1 számítástechnika szaktanterem, 1 csoportbontásra alkalmas kisebb terem és 2 fejlesztõ szoba kialakítására alkalmas helyiség, a megfelelõ vizesblokkal együtt.
A régi épületrészben sikerült kialakítani, berendezni kényelmes, munkavégzésre alkalmas tanári szobát is.
Két tanterem egybenyitásával jött létre a könyvtár számára kialakított helyiség, a községi és az iskolai könyvtár összevonásával az iskola épületében mûködik a település és az iskola könyvtári ellátására hivatott könyvtár.

2017. Táborfalva önkormányzati épületeinek energiahatékonysági felújítása és megújuló energiaforrás-hasznosítása, melynek részeként az iskola épületében megtörtént  a nyílászárók cseréje, a hõszigetelés és a napelemek elhelyezése.

2020. Táborfalva Nagyközség Önkormányzata saját erõforrásból (21 millió Ft értékben) az általános iskola udvarát, bejáratát térkövezte, szilárd burkolattal látta el.

Csurgay Franciska Általános Iskola 2022-ben

Táborfalva, 2021. március 18.

Készítette: Borsi Mária könyvtáros

Forrás:
1. Szabó Mária: A táborfalvi Általános Iskola története (2021.03.18.)

2.   Rogosz János: Örkény község története
             Örkény : [Örkény Nagyközségi Önkormányzat], 2001.
             ISBN 963 009171 2