Táborfalva 1949 óta önálló település, ha iskoláiról esik szó, általában négy intézményt említenek az írások: központi iskola (1952), Telepi (1922), Csurgay (1891), Tábori Iskola (1931?). A táborfalvi emberek visszaemlékezéseiben azonban gyakran megjelenik még két iskola, ezek pedig a Szobros és a Szarkási, két tanyasi iskola, amelyek már nem is Pest megyében, hanem a szomszédos Bács-Kiskun megyében vannak. 

Szobros Iskola az 1930-as(?) években

Köszönöm Szeleczki Lászlónak és Szeleczki Lászlóné Marikának, hogy elhozták könyvtárunkba Basky András: Hol volt, hol nem volt  …14 tanyai iskola Lajosmizsén címû kötetét, amely sok információt tartalmaz a Táborfalvához kötõdõ Szobros és Szarkási Iskola történetérõl. 

Kicsit messzebbrõl kezdeném...

Az 1777. évi Ratio Educationisban fogalmazódott meg elõször az a felismerés, hogy az iskola közügy, az oktatásügy és benne az elemi fokú népoktatás, a nemzeti nevelés alapelveinek rendszere törvényi szabályozást igényel. Ekkor valósult meg elõször, hogy az állam szabályozta az oktatásügyet, amely azelõtt az egyházak belügyének számított. A felvilágosodott abszolutizmus szellemisége szerint az iskolák a közjót kell, hogy szolgálják, és ezen az alapon az uralkodó jogot formálhat az iskolarendszer szerkezetének, a tananyag tartalmának és az oktatásban érdekeltek (tanárok, diákok, tanügyi hivatalnokok stb.) feladatainak meghatározására.

A kiegyezést követõen hasonlóan kiemelkedõ jelentõségû volt az Eötvös József kultuszminiszter által beterjesztett 1868. évi népoktatási törvény. Pénzbüntetés terhe mellett kötelezett minden szülõt, hogy gyermekét hatéves korától tizenkét éves koráig iskolába járassa. Ettõl kezdve lépett érvénybe Magyarországon az általános iskolakötelezettség (más szóval tankötelezettség). A népiskolai oktatás ingyenességét nem mondja ki, de az igazoltan szegény szülõk gyermekei „tandíjat nem fizetnek”. (A maga nemében Európa több más országát megelõzte: pl. Angliában 1870-ben, Olaszországban 1871-ben fogadtak el törvényt az általános tankötelezettségrõl.)

Eötvös József tudta, hogy hatalmas anyagi befektetésre lesz szükség a törvény rendelkezéseinek betartására és hatása is csak évtizedek múlva lesz érzékelhetõ.

„ Itt „Lajos-Mizse nagy községben” is – mint az országban mindenütt – érezhetõ volt a hatása. Az 1850-es években még egy-egy tanyán fõleg téli idõszakban gyûltek össze a gyerekek, és ott egy írástudó ember tanította õket az írás, olvasás, számtan alapjaira. A legrégebbi tanyai iskolák az 1880-as évek környékén épültek. Ezek nádfedelesek voltak, széles, vert fallal, gerendákkal, széles fenyõpadlóval, 6 személyes fapadokkal és nyílt folyosóval.”*

Szobros Iskola

A táborfalviak számára is ismert és szeretett Szobros Iskola volt a legrégibb tanyasi iskola  Lajosmizse külterületén. Az 1890-es években nyitotta meg kapuit a környék akkor egyetlen iskolája. Volt, amikor 60-70 gyermek is tanult itt, 6-8 km-rõl is jártak a gyerekek az egy tantermes iskolába. Az elsõ tanítók közül csak Boromissza Dezsõ neve maradt fenn, aki az I. világháborút megelõzõ években volt az iskola tanítója. Bevonult katonának és 1915. január 31-én hõsi halált halt a szerbiai Nisben. A hõs tanító tiszteletére Forgách Lenke tanítónõ kezdeményezésével szobrot állítottak 1931. október 4-én az iskola udvarán, köréje négy jegenyefát ültettek, amelybõl kettõ még ma is látható. A szobor lett az iskola névadója, mindenki így nevezi a környéken: Szobros Iskola.

A Szobros Iskolában 1974-ig alsó- és felsõ tagozaton, 1975-tõl 1983-ig már csak alsó tagozaton folyt az oktatás. A tanyasi iskolák felsõ tagozatos tanulói számára 1976 szeptemberében nyílt meg a kollégium Lajosmizsén. Az iskolát 1983 után lakóházként használták, a szobor 2013-ig eredeti helyén maradt. 2013-ban az idõs tulajdonos elhalálozott, az örökösök pedig nem törõdtek az Isten háta mögötti ingatlannal. A szobrot Lajosmizse önkormányzata elszállíttatta és a város helytörténeti gyûjteményében helyezte el.

A Szobros Iskola tanítói

„1925-tõl Fogarassy Mihály és felesége, 1927-tõl Bense József és felesége. 1929-tõl Jedlicska Béla. Õ Szentirmay Bélára magyarosította a nevét. Vele együtt tanított Klimó Irma is, szintén 1929-tõl. A következõ években Forgách Magdolna Lenke, Dona Gy. Klára, majd Füzes Lajos és felesége voltak az iskola tanítói. A II. világháború alatt már itt tanított Opóczki Ilona, aki késõbb férjével, Gáspár Ödönnel még több évtizedig lakott az iskola szolgálati lakásában. Ezt követõen 1976-ig a következõ tanítók tanítottak a Szobros Iskolánál: Molnár Béláné, Horváth Gizella, Torda Józsefné, Szirmay Béla, Takács János, Lestár László, Balla Éva, Csépes Imréné, Gábris Imréné, Kisjuhász Erzsébet, Tóth Sándor, Szeleczki Lászlóné, Szeleczki László, Majoros Ferenc, Hegedûs Irén, Bódi Ferenc.” **

A Szobros Iskola 2022-ben

Az oktatás fejlõdése az I. világháborút követõen vett újabb lendületet. 1920. június 4-én, a trianoni békediktátum aláírásával az ország területének nagy részét elveszítettük, a 325 000 négyzetkilométerbõl 93 000 négyzetkilométer, a közel 21 millió lakosból 7,6 millió maradt. Az elcsatolt területeken marad a népiskolák kétharmada, a középiskolák, egyetemek több mint fele. Több mint 300 ezer tisztviselõ, tanító költözött vissza az utódállamok területérõl. Ebben a tragikus helyzetben Klebelsberg Kuno jogász, mûvelõdéspolitikus töltötte be a vallás- és közoktatásügyi miniszteri tisztet közel 10 évig (1922-1931) a Bethlen-kormányban. Klebelsberg Kuno a teljes kilátástalanságból a kultúra felvirágoztatásával mutatott kiutat. Kultúrpolitikájának vezérmotívuma a magyar néptömegek mûveltségi színvonalának emelése volt, népiskolák tömeges felállításával és az iskolán kívüli népmûvelés megszervezésével. 1926-ban és 1927-ben óriási népiskolai program bontakozott ki. Az országot 5 km sugarú körökre osztották, és törvénnyel kötelezték a törvényhatóságokat vagy a földbirtokosokat, hogy népiskolát állítsanak. Három esztendõ alatt ötezer tanyasi tanterem épült Magyarországon a legmodernebb típustervek felhasználásával, téglafalakkal, vörösfenyõ padlózattal, hatalmas ablakokkal és palatetõvel. „Háromszobás tanítói lakás is tartozott hozzájuk, az udvaron téglából épült WC-vel. Ezek az új tanyasi iskolák lettek a tanyavilág kultúrközpontjai, ahol könyvtár is volt, valamint gramofonnal és filmvetítõ gépekkel voltak felszerelve. Gazda-, iparos- és olvasókörök tarthatták itt összejöveteleiket. Klebelsberg még arra is figyelt, hogy az új tanítói lakásokba úgy kerüljenek a fiatal tanítónõk és tanítók, hogy ezzel növelhesse az összeházasodás és letelepedés lehetõségét. A pedagógusképzésre különben is nagy gonddal ügyelt, és azt hangsúlyozta, hogy a „magyar oktatótól, kezdve a kis óvónõn fel az egyetemi tanárig” azt az egyet követeli meg, hogy „ne csak tanítsa, hanem szeresse a magyar gyermeket”. (Wikipédia)  Ilyen Klebelsberg-iskola a Szarkási Iskola is.

A Szobros Iskola 2022-ben

Szarkási Iskola

Az iskola 1926-ban kezdett épülni és 1927-ben nyitotta meg kapuit.

„Kezdetben az alsó és felsõ tagozat mind a hat osztálya egyszerre járt iskolába. A diákok létszáma elérte, néha meghaladta az 50 fõt. A gyerekek nagy része cseléd volt abban az idõben. Nem a szülõktõl, hanem – ahol szolgált – a gazdától járt iskolába. … A szegénység és a nehéz élet ellenére mégis sok gyermek végezte el a 6. illetve késõbb a 8. osztályt. A legtöbb persze otthon maradt és folytatta a családi hagyományt, a földmûvelést. Néhánynak azonban sikerült más pályára kerülni, hogy ott próbáljon szerencsét. Az iskola akkor is, és késõbb is igyekezett jó útravalót, egyre több tudást adni az ott tanuló gyermeknek.” **

A Szarkási Iskola 2022-ben

Az elsõ tanító Vincze Béla volt 1927-ben, õt követte Bojbák Olga, Trisznyák Vendel. A II. világháború alatt Puska István tanított az iskolában, majd Fogarassy Viktória. Pontos adatok csak 1952-tõl vannak: Martonos József, Martonos Józsefné, Tóth Sándor, Takács János, Kármán Éva (Báder Nagy Ferencné), Dobó Zsuzsanna, Szabó Franciska, Kucsera Józsefné, Zala Éva, Králik Istvánné, Rubos Erika, Majoros Ferenc, Dian József, Szeleczki László, Szeleczki Lászlóné. 1976-tól 1986-ig, az iskola megszûnéséig, az alsó tagozat 1-2-3-4. osztálya maradt Szeleczki Lászlóné vezetésével.

*Basky András: Hol volt, hol nem volt  …14 tanyai iskola Lajosmizsén, [Lajosmizse] : Közlöny- és Lapkiadó Kft., [é.n.], p.4-5.

**idézett mû, Szeleczki László, p. 48-49.

***idézett mû, Szeleczki László, p. 43.

Borsi Mária

Képek:

1. Szobros Iskola az 1930-as(?) években
    Forrás: https://www.kozterkep.hu/24299/i-vilaghaborus-emlek#vetito=187549 (2022.03.10.) 

2. I. világháborús emlék, Lajosmizse, Szobros Iskola
    Forrás: https://www.kozterkep.hu/24299/i-vilaghaborus-emlek#vetito=187545 (2022.03.10.)

3. Szobros Iskola1 (2022) (Fotó: Sponga Tamás)

4. Szobros Iskola2 (2022)  (Fotó: Sponga Tamás)

5. Szarkási Iskola  (2022) (Fotó: Sponga Tamás)

További képek a galériában láthatók >>