Táborfalván a Magyarok Nagyasszonya Római Katolikus Templomban 2022. október 8-án, szombaton délután 17 órakor volt a templombúcsú.
Az ünnepi szentmisét Dr. Bábel Balázs, Kalocsa-Kecskeméti fõegyházmegye érseke celebrálta.

A búcsú szó jelentései

1. Elváláskor, eltávozáskor mondott végszó, illetõleg viszonyos köszönés, jókívánság, maga ajánlás mind a két részrõl. Búcsút venni, s odább menni. Mondjunk búcsút, azután induljunk. Búcsút venni egymástól. Ez legyen a végbúcsú. Faképtõl, vagy fakaputól vett búcsút, azaz búcsúvétel, köszönés nélkül távozott. Eredeti jelentése bocsánat, amennyiben népies szokás szerint az elváló bocsánatot szokott kérni, ha talán valamivel megbántotta a maradókat. 

2. Egyházi ért. a bûnökért szenvedendõ büntetések elengedése bizonyos föltételek mellett, bûnbocsánat. Teljes búcsú. Száznapi, negyvennapi búcsú. Búcsút hirdetni. Búcsút osztogatni. Búcsút nyerni. 

3. Egyház vagy templom napja, midõn a templom védszentének vagy fölszentelésének ünnepe, amennyiben a megjelenõ hívek gyónás és áldozás által bûnbocsánatot nyernek. Búcsú van a faluban. Búcsúra menni. Innen ez összetételek: búcsúvásár, búcsúfia. 

4. Ájtatos zarándoklat. Búcsút járni. Búcsút vezetni. 

Szûz Mária, Magyarok Nagyasszonya fõünnepe: október 8.

Szent István király halála elõtt, 1038-ban Szûz Mária oltalmába ajánlotta koronáját és országát. A Hartvik, gyõri püspök által lejegyzett legenda (1112-1116) szerint a szent király szemét és kezét a csillagok felé emelve így kiáltott föl: „Mennyek Királynéja, a világ dicsõséges megújítója, a Te oltalmadba, a Te legmagasabb könyörgésedbe ajánlom a szent egyházat püspökeivel és papságával, az országot elõkelõivel és népével, mindnyájunknak búcsút mondva, a Te kezeidbe ajánlom lelkemet.”

Azóta a Szûzanyát Magyarok Nagyasszonyaként is tiszteljük. A külön ünnep megtartását XIII. Leó pápa 1896-ban engedélyezte a magyar nép számára. 

Az ünnep története a Milleniumhoz kapcsolódik, amikor Vaszary Kolos bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek kérésére a Szentszék is elismerte a Mária-tisztelet nemzeti jellegét. XIII. Leó pápa egy akkor már mintegy kilenc évszázados töretlen hagyományt szentesített, amikor 1896-ban külön ünnepként engedélyezte október második vasárnapján Szûz Mária, Magyarok Nagyasszonya ünneplését. Az ünnepet Szent X. Piusz pápa helyezte október 8-ra.  

A Magyarok Nagyasszonya tisztelete Szent László király uralkodása idején újból felvirágzott. Késõbb a tatárokkal és a törökökkel szemben is Jézus és Mária nevét kiáltva harcoltak a magyarok. I. Lipót a török alóli felszabadulás emlékére, hálája jeléül megismételte az ország fölajánlását Máriának a 17. század végén. Buda 1686. évi visszavételekor és a török kiûzésekor XI. Ince pápa üzenete volt a jelszó: „A Boldogságos Szûz ad segítséget!”  Latinul: Beata Virgo Dabit Auxilium! (A kezdõbetûk Buda nevét adják ki.) 

A mecsetként használt budavári Nagyboldogasszony-templomban a magyar gyõzelem után leomlott a fal, amelyet – védelmül – Szûz Mária szobra elé emeltek. Így jelent meg a Szent Szûz diadalmas alakja. 

Mátyás királytól kezdve egészen 1849-ig majdnem kivétel nélkül a Patrona Hungariae képével ékesek a magyar fémpénzek. Ezeket hívták „máriásoknak”. 

Mária-ábrázolás I. Mátyás (1458-1490) aranyforintján

Mária-ábrázolás II. Ulászló (1490-1516) aranyforintján

Mária-ábrázolás Erdélyi Fejedelemség, Bethlen Gábor (1613-1629) aranyforintján

A magyar hadilobogókon a Dózsa Györgyre bízott keresztes hadjáratból maradt ránk elõször Mária alakja. II. Rákóczi Ferenc, a „nagyságos fejedelem” zászlói közül kettõn is láthatták a Nagyasszonyt, de a hadbavonult fõrendek is ilyen lobogók alatt harcoltak a törökök, majd a „németek” ellen. Az 1848/49-es csatákban Patrona Hungariae zászlói lobogtak, sõt még a kiegyezés tán is több gyalogsági ezrednél megmaradtak.  

Gregus Erzsébet

Magyarok Nagyasszonya Római Katolikus Templomban

2022. október 8-án, szombaton délután 17 órakor a Szentmisét Dr. Bábel Balázs,

Kalocsa-Kecskeméti fõegyházmegye érseke celebrálta.

A karzaton a Cantate Domino kórus.

A Szentmisén készült fényképek a galériában láthatók >>

Kapcsolódó írás 

Szakaliné Szeder Andrea: Magyarok Nagyasszonya ünnep és a búcsú