Articles: Helytörténeti írások
Szalay Vilmos gondolatai az örkénytábori ünnepi megemlékezésrôl
Több mint 40 éve vagyok felelôs lótartô. A lovak szeretete az idôk folyamán teljesen átformálta életemet.
Lovas tudásomat az eltelt évek és az évek során megismert lovas szakemberektôl kapott ismeret formálta. Minden könyvet, írást átbogarásztam ismereteim bôvítésé céljából.
Nemrégiben újabb felbecsülhetetlen értékû írással lettünk gazdagabbak a lovardák tetõszerkezetének építésérõl szóló cikk formájában, amely a „Tér és Forma” címû építészeti lap 1931. áprilisi számában jelent meg.
Minél inkább kutatom a vasútvonal múltját, annál több érdekes és meglepõ dolgot vélek felfedezni. Évekkel ezelõtt teljesen véletlen bukkantam rá valahol az interneten, hogy bizony, ezen a vasútvonalon valaha páncélvonatok is jártak. Na de vajon miért? Van-e köze mindehhez Táborfalvának? Mi is az a páncélvonat?
A táborfalvi református gyülekezet az Örkényi Református Missziói Egyházközség része, saját imaházzal rendelkezõ kis szórvány gyülekezet. Az Örkényi Református Gyülekezet missziójának szerves részét alkotják a szórvány gyülekezetek, Örkényhez tartozik még Hernád és Pusztavacs is.
Most egy 2013-ban készült beszélgetést közlünk.Jó olvasást kívánok.
Borsi Mária könyvtáros
A monarchia szétesésével megszûnt az a szakmai támasz, amelyet a bécsi Lovaglótanárképzõvel való kapcsolat nyújtott. Új lovaglótanárképzõt létesítettek, amely elõbb a Ferenc József laktanyában, majd Örkénytáborban (1930. október 1-jétõl) mûködött.
A könyvben külön fejezet mutatja be az örkénytábori lovasképzést.
Megjelent Sevecsek Mihályné Gecser Erzsébet tizenegyedik kötete, Beszél a szél címmel. A könyvben Erzsike élményei, hétköznapi érzései olvashatók versben és novellában megfogalmazva.
Az alábbi írást ajánljuk a honlap olvasóinak: Az én falum
A következõ anyag a ladánybenei iskola "1878" címû újságában jelent meg 2021 februárjában. Govorkovics Anna, iskolánk dolgozója mesélte el gyerekkorának és életének néhány emlékét a helyismereti szakkörön összegyûlt gyerekeknek.Gyermekkora Táborfalvához kapcsolódik, nem Ladánybenéhez, de az a világ, amit megidéz, nem különbözött lényegileg az akkori Magyarország többi településén élõ emberek életétõl.Az emlékek olvasása mellé adunk még két iskolás képet is a táborfalvi iskola 1. és 2. osztályáról, az 1960-as évekbõl..
Jó olvasást kívánunk!
Misi bácsi Táborfalva egyik legidõsebb embere, 97 esztendõs. Nagy szeretettel, derûvel mesélt a régi idõkrõl...
Misi bácsit hallgatva arra gondoltam, hogy példát ad nekünk életigenlésrõl, arról, hogy minden helyzetben embernek lehet maradni és a problémák elõl nem elmenekülni kell, hanem szembenézni velük.
Magyarok Nagyasszonya Római Katolikus Templom építése (2006.)
Az ótörök eredetû búcsú szónak többféle jelentése él a magyar nyelvben. Jelent bûnbocsánatot, búcsúvételt a bûnöktõl, a bûnökért való büntetéstõl, vagy zarándoklatot, átvitt értelemben sokadalmat. A magyar nyelvben – az egyértelmûség okán – a kegyhelyekre történõ zarándoklatot, az ott mondott ünnepi misét gyakran „szentbúcsúnak” is nevezik, az ünnepi alkalmakra oda összesereglett sokadalmat „búcsújáróknak”. De ugyanígy búcsúnak nevezik a templom védõszentjének évenként ismétlõdõ ünnepét is – ez a „templombúcsú”.
Az Örkényi Református Missziói Egyházközség négy település, Örkény, Hernád, Pusztavacs és Táborfalva református híveit egyesíti, önálló templommal hosszú éveken át Örkény rendelkezett. 1997-ben került sor az ökumenikus összefogással felépült táborfalvi református imaház felszentelésére.
Tóth Levente táborfalvi presbiterrel beszélgetek, aki templomunk felújításának élére állt és kitartó, áldozatos munkájával nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ma egy megszépült, megújult imaházban találkozhatnak a református hívek.
A alábbi íráshoz a címet én adtam, mivel nagy örömömre szolgált, hogy egy látens állapotban lévõ könyvtár, egyszer csak megújul „hamvaiból”, mint a fõnixmadár. Remélem mások is kedvet, bátorítást merítenek Borsi Mária szerény tényleíró soraiból! (a szerkesztõ)
Nagy Laci bácsi mesélt 10 évvel ezelõtt Táborfalva kialakulásáról.
- Az örkényi lõtér története. –
Az örkényi lõtérrõl, illetve keletkezésérõl akarok én néhány szót elmondani, hogy mégis kielégítsem az én helyi hazafiságomat és dokumentáljam, hogy csak azért is van nevezetessége az én vidékemnek.
A hetvenes évek elején a belga bank tulajdona volt az örkényi uradalom és víg életet folytattak a tisztek, ha nem jött ki Pali, a híres dabasi cigány, zongorázott a jegyzõ, aki akkor senki más nem volt, mint Csatári Zsiga, a késõbbi híres demagóg és képviselõ, az élclapok állandó sünje, és tánc és vigasság volt majdnem minden este.
Épült: 1923-26.
Pálóczi Horváth István (1857-1935) református földbirtokos 1914. március 1-jén jelentette be, hogy felesége emlékére fogadalmi templomot építtet a református hívek számára.